Összefogás a Balaton régióval
2019. január 22. kedd, 10:03 Európa Kulturális Fővárosa 2023

Veszprémnek az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőség az innovatív ötletek megvalósítására

Magyarország másodszor pályázott az Európa Kulturális fővárosa címre, Veszprém a balatoni régiót bevonva nyerte el a 2023-ra a titulust. Mészáros Zoltán, az Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023 vezérigazgatója azt szeretné, ha a balatoni régió mind turisztikai, mind látványos kulturális fejlesztése megvalósulna a programsorozat mentén, és a befektetett tőke a kulturális főváros időszakán túl is működőképessé tenné a vállalkozásokat.

– Veszprém és a balatoni régió rendhagyó módon egyedüliként birtokolja majd az Európa kulturális fővárosa címet 2023-ban. Mi ennek az oka?

– Magyarország második alkalommal vesz részt az Európa kulturális fővárosa pályázatán. Általában két város hordozza a címet, jellemzően az unió alapító országai az egyiket, a másikat pedig az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai régió adja. Amikor Veszprém úgy döntött, hogy megpályázza a címet, a másik ország az Egyesült Királyság volt. Utóbbit azonban a brexit miatt három nappal a pályázat beadása előtt kizárták.

– Egy város vagy egy egész régió is versenghet a címért?

– A cím ugyan városoknak szól, de van arra mód, hogy a város bevonjon egy régiót a pályázatba. Erre eddig két példa volt: az egyik, amikor Marseille nyerte meg a címet a provence-i területtel együtt, a másik, amikor Essen győzött a Ruhr-vidékkel karöltve. Veszprém – noha az Európa kulturális fővárosa sorozatban kis- vagy középvárosnak minősül – a régió legnagyobb városaként úgy döntött, hogy a balatoni régióval együtt pályázik. A nagy kihívás az volt, hogyan lehet kulturális céllal „összedrótozni” egy nem minden tekintetben összefüggő településhalmazt.

– A cím birtokában mik az első lépéseik?

– Egyelőre várunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának kihirdetésére, hiszen csak pár hete döntött a szakmai zsűri. Most az ötletek és azok megvalósíthatóságának összevetése következik, az alappozíciók tekintetében a lebonyolító szervezetnek április–májusig kellene felállnia. Novemberben lesz az első, monitoringozáshoz tartozó beszámolónk arról, mire jutottunk.

– Van olyan építészeti kincs, műemlék, amit rendbe szeretnének hozni 2023-ig?

– Valójában a program egy térség, város átalakítását jelenti, amiben nagyon sok urbanisztikai és építészeti elem van. Durván hatvanmillió ­eurót terveztünk kulturális infrastruktúra építésére, harmincmilliót programokra, tartalomra. Lehet kreatív játszóteret, alternatív mozit és kultkávézót vagy víziszínpadot építeni, azonban alapinfra­struktúrát nem lehet belőle fejleszteni.

Vannak ötleteink közösségi tereket létrehozni, de a költségvetés előtt korai erről beszélni. Ha az első negyedévben megkapjuk a kormányzat és az önkormányzatok jóváhagyását, akkor elkezdhetjük a munkát.

Grandiózus terveink között van például egy 10-12 ezer férőhelyes, nemzetközi sztárok fogadására alkalmas amfiteátrum építése a Balatonfelvidéken.

– Pécs 2010-ben volt Európa kulturális fővárosa. Tanulnak az akkori hibákból? Megkérdeznek olyan műhelyeket, amelyeknek van tapasztalatuk?

– Nemzetközi és magyar tanácsadókkal is dolgozunk, közöttük olyanokkal, akik részt vettek Pécs Európa kulturális fővárosa projektjében. Hamarosan szeretnénk egy olyan work­shopot rendezni, ahová a legsikeresebbeket meghívjuk és megszólítjuk őket. Közéjük tartozik például Wroclaw. Azt szeretnénk, hogy mondják el, mit kell elkerülni.

Számítunk Pécsre és másik két pályázó városra, Győrre és Debrecenre is. Kezet kívánunk nyújtani nekik, és az ötleteikből gazdagodni.

Fontosnak tartom, hogy olyan fejlesztéseket hajtsunk végre, amelyek 2023 után is megmaradnak, működőképesek lesznek, tovább építhetők.

Veszprémben pillanatnyilag egy négyvetítős plázamozi működik, magam is élharcosa vagyok annak, hogy a városban legyen egy filmszínház, elsősorban művészmozi.

Az Európa kulturális fővárosa projekt célja, hogy oda is eljuttassuk a kultúrát, ahol a hozzáférés lehetősége nagyon gyenge.

 
Mészáros Zoltánék olyan fejlesztéseket szeretnének, amelyek 2023 után is működőképesek lesznek

– A projekttel révbe érhet a Balaton körül évek óta szerveződő turisztikai álom, amely önálló brandként vagy városként fejlesztené a régiót és mások mellett a Balatoni Kör is aktív része ennek.

– Magam is így látom, hogy most van lehetőség megvalósítani ezeket az innovatív ötleteket. A Balaton nemcsak egy tó, és hosszú távon az a cél, hogy Kelet-Közép-Európa ­Provence-a legyen. Ha ezeket a forrásokat ügyesen használjuk fel, akkor láthatóvá tudjuk tenni a régiót.

A balatoni fejlesztés most kormányzati prioritás. Az Európa kulturális fővárosa címmel az a feladat, hogy a régió ne csak turisztikai­lag, hanem kulturálisan is fejlődjön.

– Turisztikai szempontból mindig az északi partot emlegetik. Becsatolható-e a déli part a programba?

– Veszprém kulturális vonzáskörzete nem a déli part, de több település meghatározó és akár becsatolható a programba egy adott ötlet mentén, és a Balatoni Szövetség stratégiai partnerünk, tehát mi nyitottak vagyunk.

– A VeszprémFest igazgatójaként miként látja, hová jutott a története alatt és merre tart a találkozó?

– A VeszprémFest az én gyermekem, amely a tizenhat év alatt a vidék prémium színvonalú zenei fesztiváljává nőtte ki magát, így a legnagyobbak között vagyunk itthon, nagyon sajátos arculattal és helyszínekkel. A nemzetközi látogatottságunk azonban még nem annyira erős, van hova tovább lépnünk.

– A hazai kortárs művészeknek hatalmas lehetőséget adhat az Európa kulturális fővárosa cím, nemcsak kiállításokra, de tereken való megjelenésre, dizájnra, utcaművészetre. Milyen terveik vannak e tekintetben?

– Veszprémben most is erőteljes a képzőművész jelenlét, példaként említhetem akár a Vas Galéria vagy a Dubniczay-palota kortárs gyűjteményét, és az ország legerősebb utcazene-fesztiválja is idén ünnepli a 20. évfordulóját. A kérdés, miként lehet úgy prezentálni a „magasművészetet”, hogy a fiatalok és a művészet iránt kevésbé fogékony réteg is felfigyeljen a munkákra.

Nagy vágyunk egy digitális múzeum létrehozása párizsi mintára, amely egy régi ipari csarnokot újított fel LED-falakkal, projektorokkal, ahol átélhető térben jelenik meg a művészet.

Több ötletünk van arra, hogy művészeknek adjuk át a Balaton régi elhagyott restiépüle­teit vagy kihasználatlan belvárosi ingatlanait, vagy éppen a Győr–Veszprém vasútvonal kiállítókocsiját, hogy ezeket töltsék meg tartalommal. De említhetném a veszprémi húszemeletes épület újragondolását is. Szándékunk képzőművészettel aktivizálni a tereket és új arculatot adni nekik.

Olyan kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, amelyek kilépnek a szezonból, és a téli időszakban is életképesek, például a télen üresen álló strandokon adventi vásárokat rendezzenek. Azt várjuk, hogy ha valakinek van bármilyen ötlete a régióban, akkor keressen meg bennünket, hogy most, a kezdeti stádiumban közösen tudjuk megvizsgálni a lehetőségeket.


Forrás: Magyar Idők
(Kép: Bach Máté)