Tízéves jubileumát ünnepli a Kabóca Bábszínház
2011. január 29. szombat, 15:38 Kulturális hírek

Fontos jubileumához érkezett a Kabóca Bábszínház: tíz esztendeje működik hivatásos teátrumként. Az intézmény ebből az alkalomból nagyszabású, az esztendőt átívelő programsorozattal készül.

Boróka királyné és Habakuk király, a Kabóciádé birodalom uralkodópárja ismét tiszteletét teszi köztünk. Ezúttal vasárnap köszönthetjük majd az ünnepelt párt, amikor is otthonuk, a Kabóca Bábszínház tízéves születésnapja alkalmából megnyitják a jubileumi rendezvénysorozatot. A tárlatot Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója nyitja meg. A bábszínház ezenkívül havonta újabb és újabb kabócás programmal várja majd a gyerekeket az együtt gondolkodás jegyében.

 
 
Közösen alkotnak
 
A Kabóca stúdiót 1992-ben alapította Sarkadi Nagy László és Végh Zsolt. Akkoriban amatőr keretek között működött a bábcsoport a városi művelődési központban (vmk). Kilenc év után, 2001-ben hivatásos bábszínház lett a Kabóca. Első igazgatója Sarkadi Nagy László volt, aki a vezetői feladatok ellátása mellett darabokat írt és rendezett, bábokat tervezett. Ezt az érát inkább a hagyományos bábjátékok, a nagy terekben való gondolkodás és a klasszikus történetek átdolgozása jellemezte.
 
Sarkadi Nagy Lászlót Kovács Gábor követte a direktori székben, aki a színházat már a jelenlegi otthonában, a Völgyhíd tér 5-ben vezette. Az igazgató szívesen nyúlt kortárs írók, képzőművészek, zenészek munkáihoz, valamint a bemutatott  előadásokkal igyekezett alkalmazkodni a kisebb térhez. Szűkös, kisebb helyen eljátszható, könnyen utaztatható, leginkább kamaraszerű darabokat tűzött műsorra.
 
A Kabóca Bábszínházat mintegy három esztendeje vezeti Székely Andrea. Az igazgatónő elődjéhez hasonlóan gondolkodik, és azt hangsúlyozta, igen örömteli, hogy a teátrum munkáját olyan komoly és elismert kortárs művészek segítik, mint Palya Bea, Zalán Tibor (József Attila-díjas költő), Horváth Mária (Balázs Béla-díjas képzőművész) vagy Kiss Erzsi zeneszerző. Székely Andrea kiemelte, a bábszínház életében az évenként megrendezett Kabóciádé is fontos sarokpontot jelent. A fesztivált még a két alapító, Végh Zsolt és Sarkadi Nagy László álmodta meg és azóta a város és a környék egyik legnépszerűbb rendezvényévé nőtte ki magát.
 
- Szeretnénk, ha a Kabóciádét országos szinten még többen megismernék. A legutóbbi fesztiválon egy precíz és alapos felmérésből kiderült, valóban sokan jönnek más vidékekről, de jó volna, ha ez a szám évről évre tovább növekedne - mondta el az intézmény vezetője.
 
Az ősszel, még az önkormányzati választások előtt az akkori városvezetők úgy döntöttek, a Kabóca a vmk-ba költözik, azonban ez a mai napig nem történt meg. Erre Székely Andrea úgy reagált, a jelenlegi grémiummal már egyeztettek erről, de döntés még nem született. A színház egyelőre csak akkor tudná elképzelni a költözést, ha az otthonnak szánt épületrészt jelentősen átalakítanák.
 
A húszfős társulat az elmúlt időszakban több jelentős hazai és nemzetközi bábfesztiválon vett részt, ahol számos elismerést begyűjtött. Mindenképpen kiemelkedő a Ha Dede nemzetközi, magyar belga koprodukció, ami Veszprémben december óta látható, Belgiumban pedig márciusban mutatják be, majd onnan Franciaországba, Hollandiába, végül Csehországba viszik az 1-3 éves gyerkőcöknek szóló előadást. A dán testvérvárosban, Gladsaxéban az Álom, álom, kitalálom című művet láthatják, amivel szintén a nemzetközi jelenlétét szeretné erősíteni a színház. A Pöttöm Panna című darab a lengyel Slupskban a hagyományos nemzetközi bábfesztiválon nyerte el a legjobb előadás és rendezés díját. Az Arany János-balladákra épülő Kél egy-egy árnyék pedig a nyári pécsi nemzetközi bábfesztiválon kapott rendezői díjat. Ki kell emelni még Futó Ákos bábszínészt, aki a Pöttöm Pannában nyújtott alakításával kivívta a szakma elismerését. A színész egyre ismertebb ezekben a berkekben, gyakorlatilag minden fellépését nagy figyelem övezi.
 
A Kabóca Bábszínház igazgatója, Székely Andrea mintegy három éve vezeti igen aktívan az intézményt. A Csipkerózsikát is ő rendezi.
 
A születésnapi sorozat vasárnap indul, ahol előlép Boróka királyné és Habakuk király is. Minden hónap utolsó vasárnapján várják majd az évfordulós programokra a gyerekeket. Februárban például a Természettudományi Múzeum anyagából tartanak a kabócákról bemutatót játékos formában. Márciusban bábkészítést, áprilisban animációs kisfilmkészítést, májusban a hangokkal való ismerkedést ajánlanak a legfiatalabbaknak.
 
- Ezen kívül gyűjtést szervezünk. Várunk a gyerekektől mindenféle rajzot, szobrot, versikét, bábokat, dalokat a kabócákról. Szeretnénk megtudni, mit gondolnak a csemeték erről a bogárról, milyennek látják őt magát, a környezetét. Ez nekünk is egyfajta önmagukon való gondolkodást jelent. Mi is keressük a saját kabócaságunkat. Számunkra úgy tűnik, picik vagyunk, sokszor rejtőzködünk is, de messze hallatszik a hangunk és nagyot tudunk ugrani. A gyerekekkel való együtt gondolkodás összegzése pedig majd decemberben lesz, ahol a begyűjtött anyagokból egy darab készül, és ezt is bemutatjuk - tudtuk meg.
 
Csipkerózsika más nézetből
 
A Kabóca Bábszínház idei első bemutatója a Csipkerózsika lesz vasárnap 10 órától. Ezúttal újszerű, különleges feldolgozásban láthatjuk a klasszikus mesét, a boszorkány szemszögéből ismerhetjük meg a történetet. Zsuzsi boszorkány irányítja majd az eseményeket. Az is kiderül, nem olyan könnyű rosszat tenni, sőt az ezt követő lelkiismeret-furdalás akár elviselhetetlen is lehet. Mosonyi Aliz feldolgozását Kiss Erzsi dalaival hallhatjuk, a tervező Matyi Ágota, a rendező Székely Andrea.
 
A gyerekeknél jobb és igazabb kritikus szerintem nem létezik. A csemeték azonnal visszajeleznek, gyakorlatilag interaktív kapcsolatban állnak egy-egy darab közben az előadókkal - konkrét és őszinte véleményüket sosem rejtik véka alá, hangosan fejezik ki megrökönyödésüket, meghökkenésüket, élénken kacagnak, s ha unatkoznának, bizony az is gyorsan kiderül. A felnőttek a kötelező normáknak megfelelve viselkednek a helyükön, visszafogottan, szolidan nézik az előttük játszódó színművet. Belebambulnak a színházba. A gyerekek jelenlétével viszont életre kel, nyüzsög a nézőtér is. Jó közöttük ülni, meglesni, megmosolyogni bájos megnyilvánulásaikat, beleérezni vidám őszinteségükbe.
 
Forrás: Napló