Mitől okos egy város?
2011. június 02. csütörtök, 17:18 Gazdasági hírek

Bemutatták az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete Okos városok (Smart cities) címmel készült tanulmányát.

A Magyar Tudományos Akadémia  Regionális Kutatások Központja  az IBM kutatóközpontjával együttműködve 2010-ben felmérést végzett Veszprémben, Székesfehérváron és Kőszegen a modern informatikai eszközök alkalmazásáról. A szakemberek azt vizsgálták, mely területeken kell fejlődniük a településeknek ahhoz, hogy a jövőben okos városként működhessenek. Az MTA az IBM felkérésére  további hat magyar várost térképezett fel, a tapasztalatokat  átfogó tanulmányban összegezte. Az IBM bemutatta  az intelligens városüzemeltetés és a települési szolgáltatások modernizációjának új, innovatív lehetőségeit, amelyek feljesztésére a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködést indított.  A városok okos projektterveikhez EU-s és kormányzati forrásokért is pályázhatnak.

Dr. Navracsics Tibor közigazgatási- és igazságügyi miniszter köszöntőjében hangsúlyozta:  a piac, a közigazgatási és a tudományos szféra tud közös célokat találni, gyümölcsöző az együttműködésük. Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja azt mondta,  karuk örömmel vesz részt a közös munkában.  Veres Zsolt, az IBM Magyarországi Kft. vezérigazgatója szerint a tanulmány javaslatokat, ötleteket kíván nyújtani az élhetőbb városoknak,  Lados Mihály, az MTA  RKK  Nyugat-Magyarországi Intézetének igazgatója  a kutatás módszertanát ismertette.

 
Kilenc vidéki magyar város fejlettségéről készült tanulmány. Lados Mihály, dr. Friedler Ferenc, dr. Navracsics Tibor és Veres Zsolt a sajtótájékoztatón

A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak, vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az emberek alrendszerben az olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén nem volt jelentős különbség az egyes városok között.
 
Schultz György, a  székesfehérvári polgármesteri hivatal kabinetigazgatója  elmondta: a város arra törekszik, hogy lehetőség szerint a legjobb legyen a városok között, a  település vezetői  figyelemmel kísérik a  versenyképességi mutatókat. A mostani felmérés rámutat, hogy a városnak az intelligens közlekedésre, az intelligens városüzemeltetésre, ügykezelésre kell öszpontosítani. Básthy Béla kőszegi alpolgármester örömét fejezte  ki, hogy a kisváros Kőszeg  is része a tanulmánynak, az információs technológia terén  van fejlesztenivalója.

Porga Gyula  veszprémi polgármester szerint legfontosabb a lakosság igényeinek megfelelni, ettől lesz szerethető, élhető a város. Elégedett a tanulmány eredményével; a város a turizmusban új technológiákat vezetett be, ennek is köszönhető  a jó helyezése. A tanulmányt készítők hangsúlyozták: nem az volt a cél, hogy megmondják, melyik jobb város, melyik kevésbé, hanem az,  hogy megmutassák, hol vannak hiányosságok, hol lehet még fejleszteni.

Forrás: Napló