Miniszteri biztos
2011. március 03. csütörtök, 19:41 Közéleti hírek

Március 1-jén ifjúságpolitikáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki Mihalovics Péter országgyűlési és önkormányzati képviselőt.

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki Mihalovics Pétert – visszamenőlegesen február 1-től. Mihalovics Péter már évek óta foglalkozik a fiatalok problémáival, korábban Navracsics Tibor megbízásából szakmailag koordinálta az Új Nemzedék Program vitairatának előkészítését.

– Hangzatos a cím; ámde mi a garancia arra, hogy nem csak újabb, kiüresedő titulus lesz?

– Az, hogy március 2-ára datálják a kinevezésemet, nem azt jelenti, hogy aznap kezdtem volna el érdeklődni a fiatalok mindennapjai és problémái iránt. Sőt, mi több, jómagam is az ifjúságként megnevezett 14–35 éves korosztály tagja vagyok. Éppen emiatt az erős kapocs miatt érzem magamban azt a rendkívüli elhivatottságot, amely nélkül tényleg kiüresedhetne ez a cím.

 

– Tehát egyszerre az új ifjúságpolitikai irányvonalat elméletben kidolgozó politikus, és ennek eredményét gyakorlatban megtapasztaló fiatal is. Melyik szerep él erősebben Önben? Nem lesz túl engedékeny vagy elfogult saját generációjának igényei iránt?

– 2002 óta tevékenykedem a Fidelitas szervezetében, ahol sikerült olyan látásmóddal és képességekkel felvérteznem magam, hogy helytálljak ebben a helyzetben. Véleményem szerint a két tényező nemhogy összeférhetetlen vagy egymást kizáró, hanem igenis elválaszthatatlanok egymástól. Az Új Nemzedék Jövőjéért program célrendszere éppen ezen az alapvetésen nyugszik: a fiatalokat kell megszólítanunk, az ő egyéni problémáikat és panaszaikat kell összegyűjtenünk, becsatornáznunk, majd ezekből levonni azokat a következtetéseket, amelyek az új ifjúságpolitikai stratégia vázát fogják adni. Mi alulról építkezünk felfelé, és nem fordítva.

– Milyen változásokkal kell számolnunk azon kívül, hogy az előző ciklusok gyakorlatával szemben végre kormánybeli is foglalkozik a fiatalabb generáció ügyeivel?

– Naphosszat beszélhetnénk az előző ciklusok elhibázott politikai döntéseiről, azonban az ifjúság ügye még ennél is mostohább körülmények között hánykolódott. Ugyanis hosszú évekig teljes mértékben ignorálták ezt a kérdést. Az első igazi Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2008–2009-ben született meg, és összpárti konszenzussal fogadták el. Azonban eltökélt szándékunk, hogy egy úgynevezett „összifjúsági” konszenzust is kialakítsunk, és az alapján határozzunk meg egy gyakorlatias, életszerű, közérthető cselekvési tervet.

– A döntéshozók legtöbbször az oktatáspolitikán keresztül foglalkoznak a fiatalok mindennapjaival, problémáival. Milyen újabb területek vonhatók be az ifjúságpolitikába?

– Igazából idesorolhatjuk az élet minden olyan területét, amelyekkel a fiatalok nap mint nap érintkeznek. Ezek között természetesen nagy szerep jut az oktatásnak is, de ugyanakkor a foglalkoztatás, a családalapítás, az egzisztenciateremtés is jelentős tényezőként jelenik meg. Továbbá olyan területek is hangsúlyosak, mint a sport, a kultúra, a turizmus és egyéb közösségi élményekhez köthető tevékenységek.

– Ön szerint melyek az ifjúság legnagyobb problémái?

– Éppen erre keressük a választ a fiataloktól. Szeretnénk, ha ők maguk mesélnének ezekről a gondokról – hiszen azokkal a problémákkal, amelyekről azt gondolják, hogy kizárólag az ő személyüket érintik, nagyon sok kortársuk szembesül. De hogy én miben is látom az ifjúság legnagyobb problémáját? Valójában nagyon nehéz megszólítani a társadalom azon rétegét, amely leginkább érdektelen a politikával szemben. Éppen ezért tartom elsődleges feladatunknak azt, hogy aktív részvételre és a demokratikus értékek védelmére neveljük őket, hiszen meglátásom szerint Magyarország felelősségteljes állampolgáraivá kell válniuk.

– Ha ez a feltétel mégsem teljesül, egyáltalán szükséges-e megszólítani a fiatalokat, vagy együttműködni velük ebben a kérdésben?

– A fiatalokat nem szabad kényszeríteni, és legkevésbé sem felülről irányítani, amikor boldogulásukat kívánjuk támogatni: polgári értékrendet és biztos normarendszert kell örökül hagynunk nekik, amelyben otthonosan mozoghatnak, és tevékenykedhetnek. Iránytűt kell adnunk a kezükbe, hogy önállóan is el tudjanak igazodni az egyre bonyolultabbá váló és állandóan változó társadalmi viszonyok között.

– Miért gondolja, hogy ez lenne az elsődleges feladat? Nem lenne ésszerűbb előtérbe helyezni a létező problémák megoldását?

– Az ifjúságra úgy kell tekintenünk, mint nemzetünk felemelkedésének erőforrására. Ezek alapján tényleg az az elsődleges feladatunk, hogy egyáltalán motiváljuk őket a változást elősegítő folyamatok beindítására. Az ország növekedésének előfeltétele egy aktív, dinamikus és kezdeményező társadalmi réteg jelenléte. A fiataloknak lehetőséget kell kapniuk az önmegvalósításra az élet minden területén. Azonban nem szabad hagyni, hogy ez háttérbe szorítsa a közösségben való részvételt, valamint a társadalom egészéért érzett szolidaritást és felelősségvállalást. Tehát először aktivizálni kell a fiatalokat, hogy rávegyük őket az együttműködésre, hogy aztán közösen találjuk meg a legmegfelelőbb megoldási lehetőségeket a már létező problémákra is.

– És ehhez hogyan járulhat hozzá a politika, és maguk a politikusok? Vagy akár Ön?

– Az előbb felvázolt víziónak alapfeltétele egy stabil, átlátható politikai környezet kialakítása, amely a politikusok feladata. Egy olyan társadalmi rendet kell létrehozni, amelyben ismét helyreállhat a bizalom az ország vezetői és az ifjúság között.

Forrás: Vehir.hu