A nemzet újjászületése - március 15-i megemlékezés Veszprémben
2011. március 16. szerda, 01:31 Közéleti hírek

Március 15-e nemzetünk újjászületésének napja, mondta Áder János európai parlamenti képviselő Veszprémben. A nemzeti ünnepen a megyeszékhelyen megemlékezéseket tartottak.

 
A veszprémi Dózsa téri ünnepi megemlékezésen Áder János európai parlamenti képviselő mondott beszédet

Nincs az a reménytelenség, fortélyos elnyomás, ami összetörhetné igazságérzetünket, önbecsülésünket, mondta Áder János európai parlamenti képviselő, a veszprémi Dózsa téri  ünnepség  szónoka.

-  Március 15-e saját önbecsülésünk, összefogásunk napja, amikor büszkén tűzünk kokárdát a szívünkre - jelentette ki. - Március 15.  nem egy ezeréves történelmünk napjai közül,  hanem egy jelkép, egy közös pont, a vérszerződésnél is erősebb  pont.  Ekkor a magyar nemzet új irányt vett, a polgárosodás útján indult. Magyarország volt a minta, a példa, a követendő irány, egész Európában nagy nemzetként mutathatta meg magát. Mi, magyarok megértettük, hogy nem egymás rovására, hanem egymás hasznára kell élnünk, és attól, hogy a másiknak rosszabb, nekünk nem lesz jobb. A szabadság, a  nemzeti összefogás  szép pillanata  volt, ami azután sem vált semmissé, üzenete máig ható.  Feltehetjük a kérdést: vajon megérte-e a sok áldozat? Hiábavaló  volt-e a küzdelem, a harc?  Nem volt hiábavaló.  Sem 1848, sem 1956 nem volt hiábavaló, bár csak jóval később derült ki, hogy mindkét forradalom győzedelmes volt - fogalmazott Áder János veszprémi ünnepi beszédében.  - 1848 a polgárosodás felé tett egy sorsdöntő lépést. Rést ütött a régi rendszeren, hogy utat találjon a jövőbe. Gazdasági, kulturális, társadalmi és tudományos fejlődést eredményezett, nincs olyan város, mely kívül maradt volna a polgárosodáson, a századfordulón Veszprémben is építészeti műremekek épültek. A magyar nemzet soha nem engedett '48-ból. Az a jó, ha úgy gondolunk erre a napra, mely ma is erőt, útmutatást jelent számunkra.

Az ünnepségen Galán Géza színművész Rabok legyünk vagy szabadok című verses összeállításában kiemelte: bár voltak percek, amikor hihettük a szabadság reményét, valójában mindig alattvalóként, rabságban éltünk, lélegzetünket, gondolatainkat is fojtogatták, a manipuláció és a hülyítés áldozatai voltunk.

A Dózsa téri programban közreműködött a Magyar Honvédség Légierő Zenekara és Helyi Alakulata, a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekar és Kolti Helga, valamint a Padányi katolikus iskola énekkara.

Az ünneplő veszprémieket egész napos program várta: reggel az Alsóvárosi temetőben honvédségi síroknál koszorúztak, a Laczkó Dezső Múzeumban történelmi játszóház volt, délután 1848-as katonai öltözékekből nyílt kiállítás a művelődési központban, a Téka együttes adott koncertet, majd fáklyás felvonulás indult az Óváros térre.

 
Veszprém díszpolgárai a Petőfi Színházban: balról Eisenbeck István, dr. De Jonge Jánosné, dr. Rednik András, aki átveszi az elismerést Porga Gyula polgármestertől, és dr. Markó László
 

A Veszprém Város Díszpolgára címet és a Veszprém Városért  Pro Urbe érdemérmeket ezúttal az esti ünnepi előadáson adták át; a soproni Petőfi Színház Katona József Bánk bán című drámáját mutatta be, Kerényi Imre rendezésében.

A díjazottakat Porga Gyula polgármester köszöntötte. Veszprém Város Díszpolgára címet kapott dr. Markó László vegyészmérnök, egyetemi tanár, professor emeritus, a Műszaki Kémiai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az MTA tagja, a Veab volt elnöke. Tudományos közéleti munkásságával, személyes erkölcsi példamutatásával tiszteletreméltóan hozzájárult Veszprém város hírnevének és szellemi értékeinek növeléséhez és elismertetéséhez.

Pro Urbe-díjat vehetett át sokoldalú, városunkért végzett munkájáért, életművéért, szolgálatáért dr. De Jonge Jánosné, a Magyar Máltai Szeretszolgálat veszprémi csoportjának alapító elnöke; életművének elismeréséül dr. Rednik András  belgyógyász főorvos; kiemelkedő közéleti tevékenységéért, Veszprémben végzett közösségépítő és -formáló munkájáért, a közjót szolgáló hivatástudata elismeréseként Eisenbeck István, a Dózsa György Általános Iskola nyugdíjas igazgatója.

Forrás: Napló


Áder János: a polgárosodás volt a közös nevező 1848-ban

A polgárosodás szóban sűríthető az 1848-as változások lényege, amivel a magyar nemzet új irányt szabott addigi történelmének - mondta Áder János, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője kedden Veszprémben a Dózsa téri 1848-as emlékműnél.

"A polgárosodás igenlése volt az a közös nevező, amelyben a nemzet legkülönbözőbb társadalmi helyzetű tagjai a közös boldogulás útját látták" - hangsúlyozta. Hozzátette: ebben a "közös pontban", a polgárosodásban mindenki megtalálta a maga boldogulásának mindazon feltételeit, amelyek "nem egymás ellen, hanem egymás felé fordították a magyar embereket".

Áder János szerint a polgárosodás "fő sodorvonalát" akkoriban éppen a magyarországi történések jelentették Európában, s ezek a változások Európa más, polgárosodni kívánó nemzeteinek is mintát, követendő irányt és modern politikai programot jelentettek.

Az ünnepség szónoka emlékeztetett arra is, hogy 1848 és 1956 forradalma, ha hosszú évtizedek múltával is, de győzedelmeskedett, mert mindkettő "hazánk nyugatos polgárosodása felé tett meg egy-egy fontos és semmi mással nem pótolható sorsdöntő lépést".

Mindenki úgy érezhette, hogy a polgárosodás útja egybekapcsolja a nemzet boldogulását kinek-kinek a saját boldogulásával, s "ez az az élmény, amelyre 1848-ban már régóta várt a magyar nép, s ez az az élmény, amelyre ma is szükségünk van" - mondta az európai parlamenti képviselő, egykori házelnök. 
Áder János rámutatott: március 15. jóval több "egy ünnepnél a nemzeti ünnepeink sorában". Szerinte "március 15. jelkép, közös pont, közös forrás, amely vérszerződésnél erősebb köteléket jelent magyar és magyar között".

"Mi magyarok ezen a napon léptünk először egy céljait világosan megfogalmazó, akaratát egyértelműen kinyilvánító, egy és oszthatatlan politikai közösséget alkotó nemzetként a világtörténelem színpadára" - fogalmazott az ünnepség szónoka. Rámutatott: 1848. március 15-én ugyanis "mi, magyarok képesnek bizonyultunk arra, hogy átlépjünk mindazokon a társadalmi korlátokon, amelyek addig elválasztottak minket; nemesek, földművesek, iparosok, néptanítók, szatócsok, céhlegények, költők, tudósok és politikusok, városiak és falvakban élők nyújtottak kezet egymásnak a 12 pont követeléseiben és az első magyar kormány által beterjesztett áprilisi törvényeket illetően".

Áder János szerint "az iparszabadság megteremtése, a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés bevezetése, a törvény előtti egyenlőség biztosítása, a cenzúra eltörlése, az első népképviseleti országgyűlés létrehozása mind-mind olyan lépések voltak, amelyek Európa polgári fejlődésének középpontjába állították Magyarországot".

A nemzeti összefogás "nagy és ritka pillanata" volt március 15., amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a városok és falvak népe országszerte üdvözölte a pesti forradalmat - mondta a veszprémi ünnepség szónoka. Idézett egy veszprémi borbély (Francsics Károly) naplójából, ő azt jegyezte fel 1848 márciusában, hogy Veszprémben is kitörő örömmel fogadták a 12 pont követeléseit.

Áder János hangsúlyozta, hogy március idusa "a szabadság és az igazság nagy pillanatát hozta el számunkra", s ez a "kivételes pillanat" nem vált semmivé az időben.

Az ünnepi beszéd után az 1848-as emlékműnél koszorút helyezett el Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Áder János és Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere.

Forrás: Napló