Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-Párbeszéd) a postabezárásokkal kapcsolatban interpellált. Megjegyezte, hogy olyan városrészek is postahivatal nélkül maradtak, amelyekben tízezernél is többen élnek.

A frakcióvezető szerint az önkormányzatnak tennie kell ez ellen. Azt kérdezte, mit kíván tenni, mit tett a városvezetés a bezárni tervezett Veszprém városrészi postahivatalok nyitva tartása, a postaszolgáltatás fenntartás érdekében? 

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) arról számolt be, hogy amint értesült a bezárásokról, megkereste Fónagy János államtitkárt, akivel a héten tárgyalt is.

A Magyar Posta nyitott arra, hogy amennyiben az önkormányzat vállalja a fenntartás költségeinek felét, újra üzemeljenek ezek a kisebb hivatalok. Készül a pontos kimutatás, ami már decemberben a közgyűlés elé kerülhet, a legkorábbi újranyitás dátuma január eleje.

Benczik Gabriella (MSZP-LMP-Párbeszéd) interpellációjában arra volt kíváncsi, hogy mikorra várható a Jutasi úti hulladékudvar megnyitása? Megjegyezte: az üres területet éjszaka is megvilágítják, ami energiatakarékosság szempontjából is problémás. 

A polgármester elmondta, hogy a hulladékudvar kiépítése lezárult, a jogszerű működéshöz azonban eszközbeszerzés is szükséges, amint ezek megérkeztek, akkor lehet elindítani az engedélyezési eljárást. A területet vagyonvédelem miatt korszerű, alacsony fogyasztású világítótestekkel világítják meg, a korlátozott fényerő jelen pillanatban nem megoldható. 

Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) felszólalásában a pedagógusok figyelemfelhívó megmozdulásáról beszélt: csütörtök délután Veszprémben fáklyás felvonulással tiltakoznak a közoktatás állapota miatt.

A képviselő elmondta: a tanárok egy hosszú távú stratégia kidolgozását, a közoktatás modernizációját, az oktatás és a pedagógusok szakmai autonómiájának visszaállítását, a Nemzeti alaptanterv átdolgozását, a szabad tankönyvválasztást, gyermekbarát, esélyteremtő oktatás megteremtését szeretnék elérni.

Napirenden

A VKSZ Zrt. 2,1 milliárd forintos rulírozó hitelt vesz fel. Temesvári Balázs vezérigazgató elmagyarázta: a megnövekedett gázár miatt van szükség a plusz forrásra, hogy a távhőszolgáltatást biztosítani tudják. A gázért az MVM-nek kell fizetnie a szolgáltatónak, ennek a fedezetét nagyrészt az állami támogatások biztosítják. A hitelkeretet akkor használnák fel, ha az állami támogatás nem érkezik meg a fizetési határidőig, így ezt az átmeneti időszakot biztonsággal át lehet hidalni. 

Módosították az önkormányzati lakások bérlését és értékesítését szabályozó rendeletet. A módosítás néhány technikai jellegű átvezetés mellett tartalmazza azt is, hogy mind a piaci, mind a költség-, mind a szociális alapon bérbeadott lakások esetében szükséges a bérleti díjak fokozatos emelése 2023-tól, a jelenlegi bérleti díjak azonban nem fedezik az ingatlanok fenntartásának költségeit, így a jelenlegi árszínvonal fenntartása folyamatos állagromlást hozna magával.

Módosították a helyi adókról szóló rendeletet. A rendelet alapján eddig mentesült az iparűzési adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2 450 000 forintot. A törvényi változások miatt ezt az engedményt most törölték a rendeletből. Az önkormányzat költségvetésében ez várhatóan mintegy 300 millió forint adóbevétel többletet jelent. 

Az önkormányzat húszmillió forinttal támogatja a Veszprémi Turisztikai Egyesületet annak a képzésnek a megvalósításában, aminek célja a turisztikai szektor szolgáltatóinak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) évre történő felkészítése, hogy a megnövekedett turistaforgalmat és az EKF-programhoz kötődő igényeket maximálisan ki tudják szolgálni.

Már most látszanak az első eredményei annak, hogy a város visszafogta az energiafelhasználását – derült ki az Energetikai Tanács beszámolójából a novemberi közgyűlésen csütörtökön.

Az Energetikai Tanács összesítette az eddigi megtakarításokat

Kulturális intézmények