Csak a veszprémiekkel egyetértésben léphetünk tovább
2016. január 04. hétfő, 08:40 Polgármesteri interjúk, sajtónyilatkozatok

2015: Közösségépítés új utakon

Az elmúlt évre visszatekintve arra kértük Porga Gyula polgármestert, hogy értékelje 2015 legjelentősebb projektjeit Veszprémben.

– A tavalyi költségvetés bemutatásakor az egyik leghangsúlyosabb elem az utak felújítása volt.

– Tudjuk azt, hogy vannak olyan városrészek, ahol az úthálózat állapota jelenti a legnagyobb problémát, elsősorban a családi házas területeken. Az utcafórumok erre még inkább felhívták a figyelmet, ezért döntöttünk úgy, hogy a 2015-ös költségvetésben megduplázzuk az útfelújításokra szánt összeget, és így a gépjárműadóból befolyt összeget teljes egészében erre a célra fordítottuk. Fontos, hogy az autósok érezzék azt, hogy

AZ ÁLTALUK BEFIZETETT PÉNZT TÉNYLEGESEN AZ ŐKET KISZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉRE FORDÍTJUK.

A jövőben is ezt a nagyságrendet költenénk a belterületi utak felújítására – erre mindenképpen saját forrásokat kell használnunk, mert a Területi Operatív Programból (TOP) a belterületi utak fejlesztését nem lehet finanszírozni.


A költségvetés bemutatásakor elhangzott „új utakon” szlogen viszont nemcsak szó szerinti útépítéseket jelentett, hanem a gazdálkodásunkban átvitt értelemben is új utakat nyitottunk: hitel felvétele nélkül teljesítettük a költségvetési évet, beruházásainkat és fejlesztéseinket a bevételeinkből tudtuk finanszírozni.

– Tavaly fejeződött be az állatkert történetének legnagyobb fejlesztése. Milyen hatásokat várhat a város ettől a beruházástól?

– Minket is meglepett az állatkert fejlesztésének sikere. Korábban évente 240-250 ezer látogató érkezett az állatkertbe, ezzel a város leglátogatottabb turisztikai látványossága volt. Az 1,2 milliárdos fejlesztésnek köszönhetően nemcsak új munkahelyek jöttek létre, hanem a látogatószám is olyan mértékben emelkedett, amire mi magunk sem számítottunk. Tavaly átléptük a bűvös 300 ezres látogatói határt, vagyis 2015-ben Veszprém lakosságának nagyságrendjével nőtt a látogatói szám – úgy, hogy a nyári időjárás nem volt ideális az állatkerti időtöltésre. A zoo hatása a város turizmusán is érezhető, a vendégéjszakák számában is jelentős növekedést regisztrálhattunk, amiben nyilván a nyári fesztiválok, a kulturális turizmus is megmutatkozik.


– Több, korábban elkezdett uniós projekt is tavaly fejeződött be, így a szociális városrehabilitáció, az Agóra vagy a belvárosi rehabilitáció 1/B üteme. Milyen visszajelzéseket kapott ezekről a fejlesztésekről?

– Talán elfogultság nélkül mondhatom, hogy mindegyik fejlesztés sikeres volt, a megújult tereket gyorsan birtokba vették a veszprémiek. Sokan örültek annak, hogy a Kossuth utcához kapcsolódó udvarok is megújultak, hogy a zeneiskola homlokzatát és környezetét rendbe tettük, hogy a Hangvilla előtti területet felújítottuk.

A JUTASI ÚTI LAKÓTELEPRE LÉTREJÖTTE ÓTA NEM KÖLTÖTTEK EGYSZERRE ANNYI PÉNZT, MINT MOST,

ami különösen azért fontos, mert a projektben több társasház is partnerünk volt, sok családnak közvetlenül is sikerült a rezsiköltségét csökkenteni a beruházásokkal. Az általunk végrehajtott fejlesztések csak eszközök, a cél, hogy Veszprém egy vonzó, szerethető, biztonságos és élhető város maradjon. A mi városfejlesztő filozófiánk az, hogy nemcsak várost kell építeni, hanem közösséget is.


– 2015-ben nemcsak projekteket zárt az önkormányzat, hanem az előző hétéves uniós fejlesztési ciklust is. Hogyan értékelné ezt az időszakot?

– Elmondhatjuk, hogy a közép-dunántúli régióban Veszprém volt a legsikeresebb megyei jogú város, számszerűen is Veszprém önkormányzata nyerte el a legtöbb támogatást – tízmilliárd forintot, amihez további hárommilliárdos önerőt biztosítottunk –, és ha ezt egy főre vetítjük, akkor még inkább kiemelkedünk a mezőnyből: 150.229 forint az egy főre jutó megítélt támogatás.

Még fontosabb, hogy a veszprémi versenyszféra is jól pályázott, 65,5 milliárd forintot hozott el, ennek köszönhetően pedig a helyben megtermelt egy főre jutó GDP 16 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben, míg az ipari termelés ugyanebben az időszakban 40 százalékkal emelkedett. Ez azt bizonyítja, hogy az elnyert pénzt hatékonyan tudtuk elkölteni.

2016: Csak a veszprémiekkel egyetértésben léphetünk tovább

Nem a látványos beruházások, inkább azok előkészítésének éve lesz az idei. A tervekről a lakosságot is megkérdezik.

– Már tavaly is több, a jövőt megalapozó – bár kevésbé látványos – munkafolyamat zajlott, mint az Intermodális Csomópont megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése vagy az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalkotása.

Nem véletlenül említettem az elmúlt hét év számait. Nagyobb ambíciónk van annál, mint hogy ezeket az eredményeket megismételjük: szeretnénk felülmúlni őket. Ehhez egy pontos, alaposan megtervezett stratégiára van szükségünk, látnunk kell azt a jövőképet, ahova szeretnénk eljutni.

Jelentős változás a fejlesztéspolitikában, hogy míg korábban az önkormányzatoknak külön kellett minden operatív programra pályázatot benyújtaniuk, a 2020-ig tartó időszakban a Területi Operatív Programban (TOP) egy elkülönített forrást biztosítanak a megyéknek és a Megyei Jogú Városoknak. Veszprém számára már most 11,5 milliárd forintot biztosítottak, de természetesen ezt nem költhetjük el szabadon, egy stratégiát kellett kidolgoznunk, folyamatosan egyeztettünk az illetékes minisztériumokkal. Ezen a 11,5 milliárdon felül természetesen szabadon pályázhatunk a többi operatív program kínálta forrásokra is.

– A stratégiánkat nem a megnyíló pályázati lehetőségekhez igazítottuk, hanem az egyértelmű, határozott jövőképünkhöz keressük a lehetséges forrásokat.

BÜSZKE VAGYOK ARRA, HOGY SIKERÜLT A STRATÉGIÁT KONSZENZUSSAL, EGYHANGÚ SZAVAZÁSSAL ELFOGADNI.

Ez ma Magyarországon nagyon nagy szó, ezúton is köszönöm az ellenzéknek, hogy partnerek voltak ebben. Nyilván lesznek majd vitáink, lesznek olyan elemek, amiket egyik vagy másik szereplő máshogy ítél majd meg, de az alapokat egyetértésben rakhattuk le, a jövőképben konszenzus van.

– A képviselő-testület egyetértett, de egyetért a lakosság is?

– Mostanra körvonalazódik az, hogy mely projektelemeket tudjuk először elkezdeni, és

FONTOSNAK TARTJUK, HOGY EZT A VESZPRÉMIEKKEL EGYETÉRTÉSBEN TEGYÜK. EZÉRT JANUÁRBAN KONZULTÁCIÓT INDÍTUNK,

hogy megkérdezzük a lakosság véleményét az egyes elemekkel kapcsolatban: kérdőíveket állítunk össze, egy honlapot is indítunk a témában. Fontosak a visszajelzések, és a megnyíló operatív programoknak köszönhetően elegendő mozgásterünk van a konzultáció során esetleg felmerülő új ötletek megvalósítására is.


Párbeszédben a lakossággal

– Számíthatunk-e látványos beruházásokra ebben az évben?

– 2016 eleje még a tervezésről szól majd, a stratégia megalkotását a tényleges tervek elkészítése követi, ezért is fontos a már említett konzultáció. Az első kapavágások valószínűleg 2017-ben történhetnek meg az operatív programok esetében. Viszont, ahogy azt tegnap is említettem, a költségvetésből finanszírozott fejlesztések idén sem állnak le, folytatódnak például az útfelújítások is.

– Sokakat érdekel az uszodaépítés. Hol tart most az ügy, mire számíthatunk 2016-ban?

– Megkaptuk a kormánytól azt a 25 millió forintot, amit az előkészítésre megítéltek nekünk. A tavaszi időszakban dönt a közgyűlés a pontos helyszín kiválasztásáról, ezután készülhetnek el a tényleges kiviteli tervek az év második felében. Abban bízok, hogy 2017 már az építkezésről szól majd.


A közgyűlésben konszenzus volt a jövőképet illetően

– 2016-ban Veszprém viselheti a Finnugor Kulturális Főváros címet. A programok bemutatásakor ön azt mondta, hogy ez remek tapasztalatszerzés lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázásához.

– Fontos ambíciónk – ami egybevág a közösségépítéssel kapcsolatos, korábban megfogalmazott céljainkkal –, hogy

2023-BAN, AMIKOR ISMÉT MAGYARORSZÁG ADHATJA EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSÁT, VESZPRÉM VISELHESSE EZT A CÍMET.

Ez egy olyan kihívás, ami a következő évben komoly feladatot ró ránk, meg kell fogalmaznunk a programunkat, amivel meg akarjuk nyerni a pályázatot.

Mit kell tudni az EKF-pályázatról? Az Európai Bizottság és az Európai Tanács által elfogadott javaslat szerint 2023-ban ismét Magyarország adja Európa Kulturális Fővárosát. A címre aspiráló városoknak a pályázatukat hat évvel korábban, 2017 év elején kell benyújtania. A pályázatban ki kell emelni, hogy a város és térsége milyen helyet foglal el Európa kulturális és művészeti palettáján, be kell mutatni a saját, egyedi kultúrát és kulturális örökséget. Alapvető elvárás a pályázókkal szemben, hogy jelentős építészeti kultúrával, sokrétű és innovatív kulturális élettel rendelkezzenek, és a városban a multikulturális együttélés magas foka valósuljon meg.
Ami a pályázatban szereplő programokat illeti, az eseménysorozatnak túl kell mutatni a hagyományos fesztiválok keretein. A pályázatokat elbíráló zsűri külön figyelmet fordít a hosszú távú, helyi, kulturális irányvonalú fejlesztési stratégiák értékelésére és a társadalmi-gazdasági viszonyokra gyakorolt hatásokra, az európai dimenzió népszerűsítésére, a kulturális és művészi tartalom magas minőségére, a helyi lakosság jelentős mértékben történő részvételére, valamint arra, hogy igyekezzenek biztosítani a költségvetés szilárdságát és a művészi csoportok függetlenségét.

Forrás: Vehír.hu