Veszprém, a zene városa
A Kreatív Városok Hálózatának tagjaként A zene városa címmel tüntette ki 2019-ben Veszprémet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO.
Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: Veszprém nem egy-egy világszerte ismert zenekarral vagy eseménnyel büszkélkedhet, hanem azzal, hogy zeneszerető város.
Veszprémben nemcsak a profik, a nagy nevek, a tömegesemények a fontosak – persze az Utcazene Fesztivál, a VeszprémFest és az Auer Fesztivál is kiemelt helyet foglal el a város életében –, hanem az is, hogy a zene mennyire része a mindennapoknak, hányan játszanak amatőrként vagy kedvtelésből hangszeren, hogyan épít a zene közösségeket, tölti meg tartalommal a város lakóinak mindennapjait, hogyan használják a zenét az oktatásban, a szabadidő színvonalas eltöltésében.
Hozzátette: a veszprémi stratégia kulcsgondolata a részvétel – mindegy, milyen szerepben, műfajban, életkorban –, mert a zene a társadalom és az egyén szintjén is sokat tesz hozzá az élethez. Ezért szeretnének a városban a zenélést elősegítő közösségi helyszíneket létrehozni, zenetanulást ösztönözni, inspiráló eseményeket hozni a városba – közölte.
Az UNESCO által alapított elismerést Veszprém a polgármesteri közlemény szerint a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címmel és az UNESCO kreatív városok hálózatának tagságával érhette el.
Veszprém olyan városok közt szerepel az elnyert címmel, mint Liverpool, a Beatles városa, Mannheim, amely a Popakademie, Európa egyetlen könnyűzenei egyetemének otthona, a kolumbiai főváros, Bogota, a jamaicai Kingston, a reggae fővárosa, a spanyolországi Sevilla, a flamenco hazája, az olaszországi Bologna, vagy az amerikai Kansas City, illetve a régióból a lengyelországi Katowice, a csehországi Brno és a szerbiai Vranje.
Forrás: Kultúra.hu / MTI >>
Kép: Hölvényi Kristóf
A muzsikáló város
1762-től beszélhetünk hivatalosan is Veszprém zenei életéről, amikor is az első hivatásos muzsikusok, szám szerint hatan, letelepedtek a városban.
Ekkor vette kezdetét – M.Tóth Antal szóhasználatával – a szimfonikus egyházzene százada, hiszen az integráló, minden újat felkaroló és támogató erő a püspökség volt.
Az európai műveltségű főpapok külföldi útjaik során megismerték az európai műzenét, és városukban is megteremtették kortársaik – Haydntől Rossiniig – műveinek bemutatási lehetőségét, részben külföldi muzsikusok letelepítésével, részben hiteles kották beszerzésével.
A 19. század elején Kemény Ferenc személyében kiváló szakember és termékeny zeneszerző vette át a zeneélet irányítását, amely óriási léptekkel fejlődött. A francia származású Kemény igazi magyar, s ezen belül veszprémi iskolát teremtett, követői közül Ruzitska Ignác neve a legismertebb.
A 19. század népszerű világi műfaja, a verbunkos, mintha egyenest Veszprémben gyökerezett volna olyan neves mesterekkel, mint Csermák Antal és Rózsavölgyi Márk. Ruzitska szerkesztésében itt jelent meg a kor zenei kincsestára, a Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből – 15 kötetben.
Az 1800-as években a világi és az egyházi zenei élet elkülönült, utóbbiban a liturgiát jobban szolgáló gregorián vált dominánssá. Lassanként a világi hangversenyek is gyakorlattá váltak az 1813-as első nyilvános koncertet követően, amely az egykori Megyeháza nagytermében zajlott.
Itt kell megemlíteni a város szülötte, Auer Lipót (1845-1930) nevét, aki világhírű hegedűművész és karmester volt – Csajkovszkij neki ajánlotta Hegedűversenyét. Ám még jelentősebb szerepe a modern hegedűiskola megteremtésében, új hegedűművész generációk felnevelésében Szentpétervártól a New York-i Juilliardig (növendéke volt többek között Nathan Milstein és Jasha Heifetz is).
A zenei képzés városi intézményeinek megteremtése, a legújabbkori magyar zenekultúrában való aktív szerepvállalását jelzi. Veszprémnek van zeneiskolája, amely Csermák Antal nevét viseli, ének-zenetagozatos osztályai a Simonyi Általános Iskolában vannak.
A jelenkori zenei életet a sokszínűség jellemzi: a városnak jelenleg számos kórusa és több zenekara van a komolyzene, jazz, könnyűzene, népzene, katonazene területén.
A kóruséletet továbbra is a város két nemzetközileg is elismert vezető kórusa fémjelzi: Veszprém Város Vegyeskara és a Liszt Ferenc Kórustársaság. Ez utóbbi kórus több évtizede jelentős szerepet játszik Veszprém kulturális életében. Házigazdája a Nemzetközi Romantikus Kóruszenei Találkozónak, ez országhatáron túli kisugárzásuk legszebb példája. Legújabb vállalkozásuk több nemzet polgárainak századokon átívelő együttműködésére mutat példát: a Szent Mihály Bazilika egykori cseh, német és osztrák karnagyainak kiadatlan műveit énekelte CD-re a kórus, 150-200 évvel keletkezésük után.
Veszprém Város Vegyeskara 1956-ban alakult, és fennállásának első 25 éve az alapító, Zámbó István Liszt-díjas karnagy nevével fonódott egybe, akinek keze alatt a kórus rövid időn belül nemzetközi rangú együttessé, és a hazai oratóriumélet igen jelentős tényezőjévé válhatott.
A nemzetközi pódiumokon elért hangos sikereikkel, gyakorlatilag a hatvanas évektől jelen van Veszprém Európa kórus-vérkeringésében – megtörve ezzel a politikai elszigeteltséget is.
1968-ban, majd 1971-ben Magyarországon először Veszprém adott otthont Európa énekeseinek az Europa Cantat Éneklő Hetek megrendezésével.
Hosszú és kényszerű szünet után 1992-ben, immár a jelenlegi karnagy, Erdélyi Ágnes vezetésével működő énekkar meghatározó szerepet játszott az Éneklő Hetek gyakorlatának felújításában. Hazai zeneszerzők gyakran dedikálják műveiket Veszprém Város Vegyeskarának, valamint több ősbemutató fűződik a kórus nevéhez (pl. Csemiczky Miklós, Karai József, Kocsár Miklós, Orbán György, Vajda János műveiből).
A magyar amatőr énekkarok közül elsőként kapták meg 2003-ban a NKÖM által alapított Csokonai-díjat. 1993 óta minden évben vállalták, hogy nemzetközi kórusprojektek házigazda-kórusaként európai és tengerentúli együttesekkel közösen építsék tovább a hidat a művészet által Ezek: az Amerikai–Magyar Kórusnapok, az Európai Ifjúsági Kórus, a Fiatal Karnagyok Európai Akadémiája, a Vox Juventae Ifjúsági Kórustalálkozó és 2000-től a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál. Ez utóbbi projekt még a korábbiaknál is fontosabb „jelet hagyott”, hiszen fókuszában az élet örömeit állította, és a hagyományosan búskomornak elkönyvelt magyar néplélek megítélésén jelentősen javított.
A hangszeres együttesek közül kiemelkedik az 1985-ben alakult Mendelssohn Kamarazenekar, amely Kováts Péter hegedűművész irányításával működik. Rendszeres szereplői a hazai és külföldi hangversenyéletnek. A zenekar 1988-ban elnyerte „A legjobb együttes” címet az Országos Kamarazenei Fesztiválon. Kiváló vendég-dirigensekkel és szólistákkal muzsikálnak együtt, számos CD-jük jelent meg.
A kortárs veszprémi zenei élet bővelkedik egyedi stílusú alkotókban. Ilyen például Kovács Attila, akinek itthon rock-musicaljei arattak sikert, ám Veszprémi miséjét Belgiumban is bemutatták, vagy Kövi Szabolcs, aki zeneszerzőként és elsőrangú fuvolásként a magyarországi world-music egyik eminense.
A Veszprémi Klezmer Band is a műfaj hazai élvonalába tartozik, a Magyar Légierő Fúvószenekara is rendszeresen szerepel európai katonazenekari fesztiválokon.
Meg kell említenünk a Csermák Antal Zeneiskolához kötődő Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekart és a Gárdonyi Kamarazenekart, amely egyrészt műhely az ifjú hangszeresek számára, másrészt önálló és színvonalas produkciókra is felkészültek.
Végezetül ne hagyjuk említetlenül, hogy – pár éves kihagyással – hosszú évtizedek óta a város ad otthont az Országos Kamarazenekari Fesztiváloknak.