Emlékgép, amely elmeséli Veszprém történetét
A várost bemutató állandó kiállítás nyílik Emlékgép címmel február 29-én a Laczkó Dezső Múzeumban. A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósuló helytörténeti kiállítás a múzeum elmúlt 150 évet felölelő gyűjtőmunkáján alapszik, melynek köszönhetően Veszprém gazdag történeti és művészeti múltjának emlékeiből most először egy átfogó, a város teljes történetét bemutató tárlat jöhetett létre.
A kiállítás megnyitója előtt tíz nappal, hétfőn sajtóbejárást tartott az intézmény. Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója azzal köszöntötte az érdeklődőket az új állandó kiállítás közelgő megnyitója kapcsán, hogy többéves megfeszített munka után a célegyenesben vannak. A végső fázisban már számos tárgy is szerepel a tárlaton, a munka most is gőzerővel zajlik.
Mike Friderika, az EKF programfejlesztési igazgatója vette át a szót, és hozzátette, a Laczkó Dezső Múzeum állandó kiállítása az EKF-program támogatásával valósul meg, ami fontos mérföldkő lesz a múzeum életében.
A kiállítást a vezető kurátor, Tóth G. Péter mutatta be a sajtó munkatársainak. Úgy fogalmazott, a múzeum azokról az emlékekről szól, amelyek vagy már nincsenek, vagy azért tesszük a múzeumba, hogy ott tudjunk róluk emlékezni. Annyiban is új a kiállítás, hogy Veszprém város történetének első tárlata lesz, amely kimondottan a városi tárgyakra fókuszál.
A központi bejáraton belépve vonalakat láthatunk a földön, kicsit úgy, mintha a metróban közlekednénk. Hét témát fognak felvezetni, melynek során tárgyakhoz és tárgycsoportokhoz juthatunk. Láthatjuk a Szent Mihály-székesegyház Árpád-kori kövét, amely hosszú évtizedekkel ezelőtt került ki az épület falából. Odébb emlékbuborékba zárt tárgyakat szemlélhetünk meg. A Kossuth utca járdaszigetei alól fellelt bronzkori tárgyakat mutatják be, majd pedig következik a római kori leletanyag. A kurátor aztán a házak korabeli fűtésrendszeréhez kapcsolódó leleteket mutatta. Elmondta azt is, a régészeti kincsanyag különösen izgalmas.
2010-ben a Jutasi úti lakótelep környékén elindult nagyobb településfeltáráskor a neolitikum leletanyaga került elő, benne áldozati jellegű sírokkal, emeletes épületekkel, díszes kerámiákkal. Egy újabb egységben a céhes tárgyakat fogják bemutatni, Veszprém teljes iparostársadalmát igyekeznek megjeleníteni a rendezők. A hétfőn még alvó képernyőkön több téma is forog majd, ugyanakkor utcanevek, helynevek történetét is bemutatják.
Várady Zsolttól, az iWiW elindítójától ered az Emlékgép szó, amit szintén felhasználtak a kiállításon. Az új tárlaton tárgyakat és épületeket is megjelenítenek a kiállítótérben. Ilyen tájékozódási pont a húszemeletes, a tűztorony és a székesegyház tornyai. A tárlat kurátora szót ejtett arról a temetőről is, amelyet a múzeummal szemben tártak fel. A Szent Miklós-szeg leletei – csontok, apró tárgyacskák és koporsószegek – a jövő csütörtökön nyíló kiállításon megtekinthetők lesznek.
Percekkel később az a mondat is elhangzott, hogy az egyik vitrinben nagyon szép palota- és kastélyórák láthatók, melyek veszprémi műhelyekből előkerült XVIII–XIX. századi remekek. Mind egy csoda, de a Napóleon-figurával ellátott órát főtárgynak is tekinthetjük. A másik oldalon a szovjet, kínai, csehszlovák, NDK vekkerek mellett feltűnik egy veszprémi órásmester darabja is.
Látható egy oszlopfő is, amely a Szent György-kápolna környékéről került elő az 1860-as években, ez a magyarországi reneszánsz első emléke. Tóth G. Péter elárulta: a szituációkat keresték, és azokat a tárgyakat, amelyek fordulópontot jelentettek a város történetében.
Az időben utazva Brusznyai Árpád emlékét is megidézik egy zsebórával, amely a tudásátadás, az örökségátadás, az örökítés folyamatát jeleníti meg. Nem messze onnan, a húszemeletes tárgyai közül kiemelkedik a rózsaszín kaputelefon, amelybe muszáj volt lent beleszólni, ha fel akartunk jutni az épületbe.
Forrás: Napló
Kép: Nagy Lajos