Minden, amit a választásról tudni kell
Ki szavazhat, mit vigyek magammal, hova dobjam?
Történelmi választás előtt állunk: most először fordul elő Magyarországon, hogy egyszerre rendezik meg az EP- és az önkormányzati választásokat. A gyakorlati tudnivalókról kérdeztük a megyeszékhely jegyzőjét, Dancs Juditot, aki egyben a helyi választási iroda vezetője is.
– Most először bonyolítják le együtt az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, arról nem is beszélve, hogy a nemzetiségi szavazók is most választhatják meg önkormányzataikat. Hány szavazólapot kapnak kézhez a veszprémiek?
– Hármat: az egyiken a polgármesterről, a másodikon a választókerületi képviselőről, a harmadik pedig az Európai Parlament listáiról dönthetnek. A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok a helyi nemzetiségi önkormányzati képviselőkről és az országos önkormányzatok összetételéről is szavazhatnak.
– Ki jogosult szavazni az EP, ki az önkormányzati és ki a nemzetiségi választáson?
– Minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint – ha kérte – az Európai Unió más tagállama Magyarországon élő nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy az EP-választáson választó és választható legyen. Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásától kezdve – tehát a mostani választáson is – az EP törvény biztosítja a választójogot azon magyar állampolgárok részére is, akik az EU területén kívül élnek, vagy Magyarországon élnek, de nem rendelkeznek lakcímmel.
A választójogot az ún. természetes kizáró okok korlátozzák. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése, vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem szavazhat és nem választható (azaz nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal) az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy tartósan, teljeskörűen hiányzik.
Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti (feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától) vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti, kényszergyógykezelés alatt áll. Nem választható továbbá az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
Nem szavazhat az a magyar választópolgár, aki az Európai Unió más tagállamában kérte névjegyzékbe vételét az EP-választásra.
Az önkormányzati választáson az Alaptörvény XXIII. cikke politikai alapjogként határozza meg a választójogot, mely szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió más tagállama magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó (aktív választójog) és választható (passzív választójog) legyen.
Az Alaptörvény biztosítja továbbá a Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek, hogy az önkormányzati választáson választó legyen. Az aktív választójog feltétele továbbá, hogy a választópolgár magyarországi lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezzen, figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdés szerint a választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
Ilyen korlát a passzív választójog vonatkozásában nincs, azaz magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgár is lehet jelölt, feltéve, hogy az NVI regisztrációs kérelem alapján a központi névjegyzékbe felvette.
A választójogot korlátozzák az ún. természetes kizáró okok, így az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése alapján „nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”. Nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy tartósan, teljeskörűen hiányzik.
Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a nemzetiségi névjegyzékben szereplő magyar választópolgár szavazhat és lehet jelölt.
– Mi a feltétele annak, hogy az urnánál megjelent választópolgár szavazhasson?
– Be kell tudnia mutatni a megfelelő okmányokat, melyek a személyazonosság igazolására alkalmas és a személyi azonosítóját, vagy lakcímét igazolnia kell. Az igazolványainak érvényesnek kell lennie. Szerepelnie kell a választópolgárnak a névjegyzékben.
– Milyen iratokat kell magával vinnie a szavazókörbe?
– Személyazonosság igazolására alkalmas okmányt. A személyazonosság igazolására a magyar vagy más uniós tagállami hatóságok által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak. Ezek lehetnek kártya formátumú személyazonosító igazolványok, régi típusú, könyv formátumú személyi igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány (nem plasztik kártya, hanem – a lakcímkártyához hasonlóan – fóliázott), vezetői engedély, útlevél, ideiglenes útlevél, az Európai Unió más tagállamának hatósága által kiállított útlevél vagy személyazonosító igazolvány. A büntetés-végrehajtási intézetben mozgóurnával szavazó fogvatartottak személyazonosságának és lakcímének igazolására a büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása szolgál. Az egyes okmányok igénylése során a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) nem alkalmas a személyazonosság igazolására!
Emellett a személyi azonosító vagy lakcím igazolására alkalmas okmányt is magával kell hoznia a választópolgárnak. Erre alkalmas a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány (a lakcímkártya túloldala), hatósági bizonyítvány, illetőleg igazolás a személyazonosító jelről, valamint lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya), lakcímbejelentő-lap átvételi elismervény szelvény része, amelyet a lakcímbejelentéskor az ügyintéző a bejelentés igazolásaként aláírásával, dátummal és bélyegzőlenyomattal látott el, a régi, könyv alakú személyi igazolvány, amennyiben tartalmazza a lakcímet; a puha borítójú, köztársasági címerrel – a kemény borítójú, népköztársasági címerrel.
– Meddig lehet szavazni, és mi a helyzet a záráskor sorban állókkal?
– A szavazás 19.00 óráig tart. Abban az esetben, ha 19.00 órakor még sorban állnak a választópolgárok a szavazáshoz, a 19.00 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
– Mi számít érvényes szavazatnak?
– Érvényesen szavazni a körbe tett két, egymást metsző vonallal lehet. Tollal kell szavazni. A Szavazatszámláló Bizottságnak azt kell vizsgálni, hogy a két vonal metszéspontja a körön belül (érvényes szavazat) vagy azon kívül (érvénytelen szavazat) van.
– Hogyan kell kezelni a szavazólapokat?
– A Szavazatszámláló Bizottság a szavazólapokat a fehér borítékkal együtt átadja a választópolgárnak. A borítékot kérés nélkül adja át a bizottság a választópolgárnak. A nemzetiségi szavazólapok zöld színűek. A zöld színű nemzetiségi szavazólapok átadásával együtt zöld színű borítékot is megkapja a választópolgár. A zöld borítékra az SZSZB ráírja a nemzetiség megnevezését.
Kitöltés után a szavazólapokat a borítékba kell helyezni. A fehér boríték használata nem kötelező a választópolgár részére.
A nemzetiségi szavazásnál a zöld boríték használata kötelező, és azt le kell zárnia a választópolgárnak.
– Külön urnába kell-e dobni a különböző típusú szavazatokat?
– A fehér és a zöld borítékokat közös urnába kell bedobni.
– Mik az átjelentkezés szabályai? Ebben a tekintetben máshogy működik az EP és az önkormányzati választás?
Befolyásolja az eljárást, hogy a választópolgár bejelentett tartózkodási helyére, vagy egy más magyarországi címre kíván átjelentkezni. A lakóhellyel és tartózkodási hellyel is rendelkező választópolgár az önkormányzati választásokon eldöntheti, hogy a lakóhelye vagy a bejelentett tartózkodási helye szerinti önkormányzat megválasztásában kíván részt venni. Aki a tartózkodási helye szerinti polgármesterre, képviselőkre akar szavazni, az átjelentkezhet.
Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki magyarországi lakóhelye mellett bejelentett magyarországi tartózkodási hellyel is rendelkezik, feltéve, hogy tartózkodási helyét legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napon, azaz 2024. február 11-én létesítette, az elbíráláskor is érvényes, és érvényessége legalább 2024. június 9-ig tart, illetve tartózkodási helye mindhárom időpontban ugyanazon választókerületben volt.
Mivel az átjelentkezés csak a bejelentett tartózkodási hely szerinti szavazókörbe lehetséges, a kórházban tartózkodók, a fogvatartottak így nem tudják gyakorolni szavazati jogukat az önkormányzati és nemzetiségi választásokon (kivéve azt a különleges esetet, ha a választópolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye ugyanabban a szavazókörben van, ahova a kórház vagy bv-intézet is tartozik).
Az NVI az átjelentkezési kérelem alapján a választópolgárt törli a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a tartózkodási helye szerinti szavazókör névjegyzékébe. Ilyen esetekben az átjelentkezéssel szavazók nem a kijelölt szavazókörben szavaznak, és mindegyik választáson – így az EP és az önkormányzati, valamint regisztráció esetén a nemzetiségi választáson is – ebben a szavazókörben élhetnek választójogukkal. A választópolgár május 31-én 16 óráig kérhet átjelentkezést, illetve június 7-én 10 óráig kérheti visszavételét a lakóhelye szerinti szavazóköri névjegyzékbe.
Átjelentkezéssel az a választópolgár is szavazhat, aki a szavazás napján a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik, illetve tartózkodási hellyel nem is rendelkezik. Ilyen esetben azonban az átjelentkezés csak az EP választásra terjed ki, a választópolgár a kérelemben megjelölt település kijelölt szavazókörébe kerül felvételre. Az önkormányzati (valamint regisztráció esetén a nemzetiségi) választáson a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékében fog továbbra is szerepelni. A választópolgár ekkor is május 31-én 16 óráig kérhet átjelentkezést, illetve június 7-én 10 óráig kérheti visszavételét a lakóhelye szerinti szavazóköri névjegyzékbe.
– Hogyan zajlik majd a szavazatok számolása? Külön számlálóbiztosok dolgoznak a két választás szavazólapjaival? Ha ugyanazok számolnak mindent, akkor milyen sorrendben haladnak? Várhatóan az EP vagy az önkormányzati választás eredményeit ismerhetjük meg hamarabb?
– Ugyanaz a bizottság számol mindent. Előbb a polgármesteri szavazólapokat, utána a képviselők szavazólapját, majd az EP választás szavazólapjait.
Forrás: Vehír.hu
