Gizella-díjjal ismerték el kiválóságainkat
Több évtizedes szakmai, kulturális és közösségi munkájuk elismeréseként három veszprémi kötődésű személy részesült Gizella-díjban 2026-ban. Veszprém önkormányzata minden évben azok munkáját ismeri el a Gizella-díjjal, akik kiemelkedően hozzájárulnak a város kulturális, művészeti, közösségi vagy sportéletéhez, valamint Veszprém hazai és nemzetközi hírnevének erősítéséhez.
Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora ünnepi beszédében feltette a kérdést, hogyan tud Veszprém úgy emlékezni Gizella királyné örökségére, hogy közben ne csak a múltat idézze fel, hanem a jövőt is építse. Hangsúlyozta: Gizella alakja ma már nem pusztán történelmi emlék, hanem a város európai, közösségi és jövőorientált értékeinek jelképe.
Abonyi János úgy fogalmazott, míg Szent István az állam megszervezésében játszott meghatározó szerepet, addig Gizella a kultúrát, a hitet, a gondoskodást és az európai kapcsolatokat erősítette. Ez a kettősség ma is fontos része Veszprém identitásának.
Beszédében arra is kitért, hogy Gizella emlékezete évszázadokon át formálódott, és idővel a város egyik legfontosabb jelképévé vált. Szerinte a Gizella Napok nemcsak hagyományőrző rendezvény, hanem közösségépítő alkalom is, amely azt üzeni: az ezeréves örökség ma is képes irányt mutatni.
A Gizella Napok keretében adták át a Gizella-díjakat
Veszprém közgyűlése posztumusz Gizella-díjat adományozott Szabó Ernőnek, aki a dobóatlétika egyik meghatározó hazai szakembere volt. Pályafutását Győrben kezdte, majd 1977-ben Veszprémbe költözött. Sportolóként is kiemelkedő eredményeket ért el: megdöntötte az olimpiai bajnok Csermák József megyei csúcsát, amelyet később tanítványa, az olimpiai aranyérmes Kiss Balázs szárnyalt túl. Edzői pályáját 1980-ban kezdte a Bakony Vegyész TC-ben, majd a VEDAC-nál folytatta munkáját. Tanítványai több száz országos bajnoki érmet szereztek, és korosztályos világversenyeken is eredményesen képviselték Magyarországot. Legismertebb tanítványa Kiss Balázs volt, aki 1996-ban olimpiai bajnoki címet nyert Atlantában. A siker után Szabó Ernő mesteredzői címet és a Magyar Atlétikáért elismerés ezüst fokozatát is megkapta. 2005-ben hunyt el, emlékét a mai napig versenyek és szakmai díjak őrzik Veszprémben. A Gizella-díjat Szabó Ernő özvegye, Szabóné Harlai Katalin, valamint fiai, Szabó Zoltán és Szabó Péter Dániel vették át. Mindkét fiú mintegy egy évtizeden át versenyzett kalapácsvetőként, több országos bajnoki címet szereztek, és a válogatottságig jutottak pályafutásuk során. Sportkarrierjüknek végül sérülések vetettek véget, ám számukra természetes út volt az atlétika világa, hiszen édesapjuk mellett, a dobópályán nőttek fel.
Gizella-díjjal ismerték el Veszprém meghatározó személyiségeit
Gizella-díjat vehetett át Porga Gyulától, Veszprém város polgármesterétől dr. Szoboszlai András ortopéd-traumatológus és sportorvos, aki nemcsak orvosi munkájával, hanem közösségépítő és kulturális tevékenységével is meghatározó szereplője Veszprém életének. A finn–magyar kapcsolatok ápolásában hosszú ideje aktív szerepet vállal: 2009 óta vezeti a Veszprémi Magyar–Finn Egyesületet, amelynek munkájával hozzájárult ahhoz is, hogy Veszprém 2016-ban elnyerje a Finnugor Kulturális Főváros címet. Az egyesület rendszeresen szervez kulturális és közösségi programokat, amelyek a város lakói számára is nyitottak. Nevéhez fűződik a Gizella-kilátóhoz vezető Rovaniemi lépcső létrehozása, amely Veszprém finn testvérvárosáról kapta a nevét. Dr. Szoboszlai András folyékonyan beszél finnül, pályája elején pedig szakmai gyakorlatát is Finnországban töltötte. Emellett az Opus Énekegyüttes tagjaként Veszprém kulturális és nemzetközi kapcsolatait is erősíti.
A polgármester Gizella-díjat adott át Zsilinszky Cecíliának, aki több évtizede meghatározó alakja Veszprém zenei és egyházi életének. Pedagógusként generációk zenei nevelésében vett részt, miközben tanítványainak nemcsak szakmai tudást, hanem közösségi értékeket és elhivatottságot is közvetített. 1999 óta dolgozik a Padányi Katolikus Iskolában énektanárként és hittanárként, valamint vezeti az intézmény kórusát is. 2009-ben alapította meg a Szent Mihály Kórust, amely azóta a város egyházzenei életének meghatározó közösségévé vált. Vezetésével a kórus rendszeres szereplője liturgikus alkalmaknak, hangversenyeknek és országos versenyeknek, ahol több elismerést is szereztek.
A Főszékesegyházi Gyermekkórus vezetőjeként és a Pueri Cantores Magyar Szövetség alelnökeként kiemelkedő szerepet vállal a fiatalok zenei nevelésében és a nemzetközi kóruskapcsolatok erősítésében. Kántori és orgonista szolgálata szintén jelentős része Veszprém lelki és kulturális életének.
A műsorban közreműködött a Szirtes Edina Mókus és Akusztik Quartet, akik megzenésített verseket adtak elő.
Képgaléria itt >>
Forrás: Napló
Kép: Nagy Lajos,
Városháza