A nemzeti összetartozás napjára emlékeztek
„Mind egyek vagyunk”
A nemzeti összetartozás napját minden évben június 4-én tartják. Veszprémben megemlékezéseket és kulturális programokat szerveztek a nemzeti összetartozás napja alkalmából, ahol a MH Veszprém Légierő-zenekar és a Petőfi Színház művészei léptek fel, majd elhelyezték a megemlékezés virágait.
A trianoni békediktátum aláírásának 106. évfordulóján tartottak megemlékezést az Óváros téren, ahol a résztvevők a nemzeti összetartozás napja alkalmából idézték fel a történelmi esemény jelentőségét és a magyarság összetartozásának üzenetét.
Június 4-e Magyarországon a nemzeti összetartozás napja
A rendezvényen elsőként Oberfrank Pál, a Petőfi Színház igazgatója mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 1920. június 4-én délután 16 óra 32 perckor írták alá a trianoni békediktátumot, ezért szólaltak meg ebben az időpontban a harangok a városban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy június 4-e ma már nem csupán a történelmi veszteség emléknapja, hanem a nemzeti összetartozás ünnepe is.
A színházigazgató úgy fogalmazott, hogy az összetartozás fogalmát még mindig tanulja a magyar társadalom, hiszen hosszú évtizedeken keresztül ez a nap elsősorban a trianoni döntés fájdalmára emlékeztetett. Hozzátette, hogy bár a kommunikáció sokszor nehézkes és a világ folyamatosan változik, a magyar közösség reménnyel és hittel fordulhat elődei, a nemzet nagyjai felé. Beszédében felidézte Pilinszky János gondolatát is, miszerint „mind egyek vagyunk”, amely szerinte ma is hitet és reményt adhat a magyarságnak.
Oberfrank Pál kitért Klebelsberg Kunó örökségére is. A Trianon utáni Magyarország kultuszminisztere arra buzdította a magyar fiatalságot, hogy növelje a nemzet belső erejét, gyarapítsa tudását és közös munkával pótolja az országot ért veszteségeket. A beszédet követően a Petőfi Színház két művésze, Kőrösi Csaba és Máté P. Gábor adott műsort.
Ezen a napon nem a veszteséget kell siratni, hanem azt ünnepelni, hogy a magyar nemzet tovább él
A megemlékezésen Varga Tamás alpolgármester is szólt az egybegyűltekhez. Beszédében hangsúlyozta: 106 év telt el azóta, hogy megpecsételődött az akkori Magyarország sorsa, a magyarság azonban ma is emelt fővel áll. Úgy fogalmazott, hogy Trianon olyan seb, amely talán soha nem gyógyul be teljesen, ugyanakkor az elmúlt évszázad során a megmaradás, a kitartás és az életerő szimbólumává vált. Az alpolgármester szerint június 4-én nem a veszteséget kell siratni, hanem azt ünnepelni, hogy a magyar nemzet tovább él, lélegzik és összetartozik. Kiemelte, hogy a történelem során országhatárokat lehetett átrajzolni, családokat lehetett elszakítani egymástól, de a
közös nyelvet,
kultúrát és
történelmi emlékezetet nem lehetett eltörölni.
Varga Tamás emlékeztetett arra is, hogy a múltban sokszor elvárták a magyaroktól, hogy megfeledkezzenek a határon túli magyar közösségekről, ám a nemzeti emlékezet erősebbnek bizonyult. Mint mondta, 2010-ben született meg az a történelmi döntés, amely törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tette a kettős állampolgárságot, ezzel is megerősítve a nemzet egységét.
Beszédében a helyi közösségek szerepét is hangsúlyozta. Szerinte Veszprém fejlődésének egyik alapja az összefogás és a közös célok felismerése. Jó példaként említette a Sepsiszentgyörggyel ápolt testvérvárosi kapcsolatot, amely bizonyítja, hogy a földrajzi távolság nem akadálya az élő és tartalmas kapcsolatoknak.
Beszédét azzal zárta, hogy június 4-e legyen a büszkeség napja: annak a büszkeségnek az ünnepe, amelyet a magyarsághoz tartozás és az ezeréves magyar államiság jelent. Hangsúlyozta, hogy a történelem viharai ellenére a nemzet gyökerei elvághatatlanok, és ezekből a gyökerekből ma is új, életerős hajtások sarjadnak.
Képgaléria itt >>
Forrás: Napló
Kép: Nagy Lajos