Ugrás a fő tartalomhoz

Hirdetmény bírósági ülnök választásáról

Közérdekű hirdetmények - 2025.01.24.

Bírósági ülnökök soron kívüli választása időpontjának kitűzéséről a 308/2024. (XII.12.) KE határozatban döntött a köztársasági elnök.
A Veszprémi Törvényszékre 1 ülnök választható.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Veszprémi Törvényszék vonatkozásában 1 ülnök választásáról dönt fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban.

Jelöltállítás szabályai

Ki állíthat jelöltet?
A fiatalkorúak büntető ügyében eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.

A tantestületek nyugdíjas, állományukba már nem tartozó pedagógust is jelölhetnek.

A fiatalkorúak büntető ügyében eljáró bíróság nem pedagógus ülnökeit az egyesületek, kivéve a pártokat, a foglalkozásuk szerinti érdek-képviseleti szervek, valamint őket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 680. § (5) bekezdés b)-c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató vagy korábban foglalkoztató szervezetek jelölik.

A Be. 680. § (5) bekezdése alapján fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kizárólag pedagógus, pszichológus vagy a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt ülnökként.

A jelöltállítás nyomtatványai és az elfogadó nyilatkozat minta megtalálhatók Veszprém Megyei Jogú Város honlapján (letölthető itt az oldal alján), illetve e-mailben igényelhetők a e-mail címen.

A jelöléshez csatolni kell az elfogadó nyilatkozatot, mely tartalmazza az alábbi adatokat:

A jelölt
– nevét
– születési helyét és idejét
– anyja nevét
– lakóhelyét
– iskolai végzettségét
– szakképzettségét
– foglalkozását
– munkahelye nevét és címét
– egy hónapra járó távolléti díja összegét
– aláírását.

Kit lehet jelöltnek állítani?

Általános feltétel
Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.

Speciális feltétel
Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag pedagógus, pszichológus, vagy a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy választható.

A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul köteles igazolni Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a bírósági ülnökök részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal azt, hogy

  • büntetlen előéletű
  • nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt. (A jelöléshez ezen speciális feltételt is igazoló erkölcsi bizonyítványt kell igényelni.)

A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnökjelöltjének az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket.

Amennyiben a jelölt ezen igazolási kötelezettség valamelyikét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.

A bírósági ülnökök jogai és kötelezettségei

Az ülnökökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) tartalmazza.
Az ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírákkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.
Az ülnökök megbízatása 4 évre szól.

Összeférhetetlenség
Az ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak (Bjt. 212. § (3) bekezdése). Az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói – szakmai, érdekvédelmi – szervezetben való részvétel.

Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekménye tekintetében mentelmi jog illeti meg. A mentesség terjedelmére és az ülnök mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a Bjt. 2. § (4) és (5) bekezdése tartalmazza.
A megválasztott ülnököknek bírói esküt kell tennie.

Díjazás
Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsba. E tisztsége gyakorlásának idejére az ülnököt a Bjt. 221. §-a rendelkezései szerint távolléti díj, illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésükből térítenek meg.

A Bjt. 221. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, egészségügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban (szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban stb.) álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg.

A Bjt. 221. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki működése idejére munkabérben (díjazásban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói illetményalap (566.660 Ft) egy munkanapra eső összegének 25 százaléka.

A Bjt. 221. § (5) bekezdése szerint az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el.

Ülnökök feladatellátással kapcsolatos jogai és kötelezettségei
Joga az ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíróság elnöke elhalaszthassa a működése megkezdésének időpontját.

Az ítélkező tanácshoz beosztott ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról őt az ítélkező tanács elnöke tájékoztassa.

Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozással kapcsolatos tanácskozási titok
megőrzése az ülnök számára is kötelező. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is.

Az ülnök megbízatása megszűnik (Bjt. 220. § (1) bekezdése):

a) az ülnök halálával
b) a megbízatásának lejártával
c) ha a 212. § (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike már nem áll fenn
d) a 70. év betöltésével
e) lemondással (képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával)
f) ha a 219. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az ülnököt megválasztó képviselő-testület az ülnököt visszahívja.

Az ülnökök jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztató a honlapon és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetőtábláján is megtalálható.

A jelölést meddig és hova lehet bejelenteni?

A jelölést Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Önkormányzati és Jogi Irodájára (8200 Veszprém, Óváros tér 9.)
2025. február 19. napjáig személyesen vagy postai úton lehet benyújtani a szükséges mellékletekkel
(Postai benyújtás esetén Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához a beérkezés dátuma: 2025. február 19.)

A jelölt állításról, a jelölés folyamatáról, a szükséges mellékletekről bővebb felvilágosítást az alábbi telefonszámon kérhető: +3688/549-100, mellék: 275

Letölthető dokumentum: