Endrődi Sándor példaként szolgálhat ma is
A Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) Veszprém Vármegyei Tagozata hagyományos megemlékezését és koszorúzását tartotta Endrődi Sándor veszprémi szobránál a költő születésének 174. évfordulóján.
![240118 Endrodi05](https://veszprem.hu/wp-content/uploads/2024/01/240118_endrodi05.jpg)
A megemlékezés egy Endrődi-verssel kezdődött, melyet Szilvásiné Csordás Éva előadóművész, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad művészeti vezetője tolmácsolt a megemlékezők felé. A Jeruzsálemhegyi Baráti Kör elnöke, Heiter Sándor elevenítette fel Endrődi Sándor életútját.
– 2005. január 15-én álltunk először ezen a téren, amikor felavattuk városunk szülöttének szobrát, a most 174 éve született Endrődi Sándorét – kezdte. – Ezzel adtuk és adjuk meg a tiszteletet annak a költőnek, akit Arany János halála és Ady Endre megjelenése között az irodalmat szerető és olvasó ember az akkor élő legnagyobb magyar költőnek tartott.
![240118 Endrodi02](https://veszprem.hu/wp-content/uploads/2024/01/240118_endrodi02.jpg)
Heiter Sándor szerint Endrődi nemcsak jó költő volt, hanem ismerte, értette és szerette a magyar irodalmat. Úgy fogalmazott, hogy kevés rokonszenvesebb alakja van irodalomtörténetünknek, és ez a rokonszenvesség a legjellemzőbb költészetére, emberi magatartására is. Nagyon is népszerű volt irodalmi berkekben és az adott közönség körében is. Semmilyen irodalmi körbe nem tartozott, így senkinek nem volt ő igazán szívügye.
– A haláláig népszerű költő éppen akkor halt meg, amikor teljes embertelenségével uralomra került az ellenforradalom, melynek hivatalos kritikusai igazán nem tudtak mit kezdeni ezzel a kuruc költészetet idéző, a társadalmi igazságtalanságok ellen lázadó, ízig-vérig demokrata költővel – mutatott rá.
![240118 Endrodi03](https://veszprem.hu/wp-content/uploads/2024/01/240118_endrodi03.jpg)
A költőről elmondta, az 1849 utáni elnyomatás idején született és nőtt fel olyan művelt családi körben, ahol egy életre magába szívta a lelkesedést Kossuthért, az ellenszenvet a Habsburgokkal szemben, Petőfi-szeretetét, és mindezzel együtt a műveltség igényét is. Endrődi minden hatást magába szívott, de senkinek sem lett az utánzója. 24 éves korától kezdve egymás után jelennek meg verseskönyvei, novellái és karcolatai, irodalmi tanulmányai.
– A mi feladatunk most az, hogy méltó módon emlékezzünk költészetére, emberségére, és ne hagyjuk elfelejteni, hanem igyekezzünk elérni, hogy példaként szolgáljon mai, zűrzavaros világunkban is – kérte Heiter Sándor.
![240118 Endrodi04](https://veszprem.hu/wp-content/uploads/2024/01/240118_endrodi04.jpg)
Ezután Sz. Csordás Éva Endrődi Sándor Remény című költeményét szavalta el, majd Halmay Gábor képviselő Veszprém város koszorúját helyezte el a költő szobrának talapzatán, a városrész képviseletében a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör – Heiter Sándor elnök és Szöllősi Mihályné – is koszorúval emlékezett, csakúgy, mint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Vármegyei Tagozata nevében Sebő József elnök és Farkasné Molnár Csilla.
Forrás: Napló
Kép: Fülöp Ildikó