Filmbemutatón az EKF öröksége
A régió fejlődése és a közös jövő építése
Veszprém és a Bakony-Balaton régió számára az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as cím elnyerése és megvalósítása mérföldkő volt, amely új lendületet adott a helyi közösségeknek és a kulturális életnek. Ezt a kiemelkedő évet és az általa elindított kezdeményezéseket egy átfogó dokumentumfilm örökítette meg, amelyet pénteken mutattak be elsőként a FOTON Audiovizuális Centrumban. A film és az azt követő panelbeszélgetés bemutatta, hogyan született meg az ötlet, milyen háttérmunka zajlott az események mögött, és milyen irányokban folytatódhatnak az EKF által elindított folyamatok.
Az 51 perces film kilenc klaszterbe sorolva rendszerezte az EKF által elindított kezdeményezéseket, amelyek a kultúra, a közösségépítés és a társadalmi fejlődés különböző aspektusaira reflektáltak. A nézők betekintést nyerhettek az események mögötti háttérmunkálatokba és azokba az erőfeszítésekbe, amelyek nélkül a 2023-as év nem vált volna ilyen sikeressé. A filmben megszólaltak az ötletgazdák, szervezők és döntéshozók is, akik személyes történeteiken keresztül mutatták be az EKF program hatásait a városra és a régióra.
A vetítés után Mészáros Zoltán moderálásával panelbeszélgetés következett, amelyen Dr. Navracsics Tibor közigazgatási- és területfejlesztési miniszter, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Porga Gyula polgármester osztotta meg gondolatait. A beszélgetés kezdetén Navracsics Tibor felidézte, hogyan indult el a kezdeményezés: „Brüsszelben voltam akkor, és emlékszem, egy teljesen átlagos hétköznap csörgött a telefonom. Polgármester úr hívott, és azt mondta, hogy kiírták a magyar pályázatot, és most el kellene indulnunk újra. Hozzátette, hogy ezúttal tényleg meg kell csinálnunk, mert most adottak a feltételek.”
A miniszter a beszélgetés során rávilágított arra is, hogy az EKF öröksége hogyan segítheti a további térségfejlesztési törekvéseket:
„A város az EKF során nemcsak saját értékeit mutatta meg, hanem régióközpontként olyan gesztusokat is tett, amelyek erősítették a környező településekkel való kohéziót. Most az a feladat, hogy ezt a kohéziót megőrizzük és továbbfejlesszük.”
A panelbeszélgetés központi kérdése az EKF öröksége és fenntarthatósága volt: meddig tarthat a program lendülete, és milyen forrásokra, emberekre van szükség a továbblépéshez? Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a program a régió nemzetközi ismertségét is növelte, és kiemelte, hogy a folytatáshoz elengedhetetlen a helyi közösségek aktív részvétele.
Markovits Alíz szerint a siker nemcsak az események számában mérhető, hanem abban is, hogy milyen mélyreható változásokat indított el a régió társadalmi és kulturális életében. Porga Gyula polgármester pedig rámutatott, hogy az EKF megmutatta, hogy Veszprém a régió kiindulópontja, ugyanakkor a város és a környező települések kölcsönösen egymásra vannak utalva. Az Európa Kulturális Fővárosa év egyértelművé tette, hogy Veszprém és a környező települések együttműködése nemcsak a kulturális élet fellendüléséhez járul hozzá, hanem hosszú távon is biztosítja a térség gazdasági és társadalmi stabilitását. Az összefogásból született eredmények fenntartása és továbbvitele pedig minden érintett közös érdeke.
A polgármester szerint, az EKF sikerét az hozta, hogy a régió települései hajlandóak voltak elmozdulni a hagyományos keretektől és nyitottak voltak az új, innovatív rendezvények támogatására. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok is változtattak a gondolkodásmódjukon, és elkezdtek közösen, a térség fejlődése érdekében dolgozni. Bár akadtak olyan esetek, amikor a változások nehezen nyertek elismerést, és ragaszkodtak a megszokott hagyományokhoz, szakmai segítséggel sikerült új értékeket és történeteket építeni, amelyek hozzájárultak a program hosszú távú sikeréhez.
Az esemény a múlt sikereinek megünneplésén túl a jövőbe vetett bizalom és elszántság jegyében zajlott, erősítve az EKF örökségének hosszú távú fenntarthatóságát és a régiós összefogást.
Forrás: Vehír.hu
Kép: Vámosi Patrik