Közgyűlés az élhetőség jegyében
Veszprém feladata, hogy élhető feltételeket biztosítson
A következő öt év Gazdasági Programjáról is döntöttek a márciusi közgyűlésen csütörtökön.
Napirend előtt
VÖLGYHÍD. Somfai Attila (Híd a Városért) interpellációjában szorgalmazta, hogy fizikai akadályokkal is nehezítsék meg az öngyilkossági kísérleteket a völgyhídról. Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy már a kamerarendszer is sokat javított a helyzeten: az elmúlt három évben a rendőrség a kísérletek nagy többségében időben közbe tudott lépni. Ezzel együtt vizsgálják a lehetőségét, hogy fizikai akadállyal is biztonságosabbá tegyék hidat.
Ha segítségre van szüksége, hívja a telefonos lelkisegély szoglálatok minden hálózatról a nap 24 órájában ingyenesen hívható számát: 116-123 !
MENZA. Gerstmár Ferenc (Együtt Veszprémért) a szabad szedésű menzák elterjedéséről kérdezett, amik hozzájárulhatnának az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez. Sótonyi Mónika alpolgármester (Fidesz-KDNP) elárulta, hogy a Bakony Gaszttal konzorciumban pályáznak az iskolai étkeztetés komplex megújítására, amelyben ez az elem is megjelenik.
ÁRAMKIMARADÁSOK. Katanics Sándor (Híd a Városért) az elektromos és az ivóvíz szolgáltatásokban tapasztalt kimaradásokkal kapcsolatban kért tájékoztatást. Porga Gyula elmondta, hogy a szolgáltatók igyekeznek gyorsan reagálni a hibajelentésekre, és mind az EON, mind a Bakonykarszt fejleszti is a hálózatát.
RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS. Varga Tamás alpolgármester arról számolt be, hogy elindult a https://reszveteli-koltsegvetes.veszprem.hu/ oldal, ahol egy egyszerű regisztráció után bárki beküldheti ötleteit június 30-ig. A részvételi költségvetés működéséről itt írtunk részletesebben.
Elfogadták a következő öt év Gazdasági Programját
A dokumentum közel hatvan oldalban nyújt átfogó képet Veszprém jelenlegi helyzetéről többek között olyan témakörök mentén, mint a közlekedés, a várostérség vagy a pályázati tevékenységek. Az ezt követő második hatvan oldal a fontosabb, ez taglalja azokat az ágazatokra bontott feladatokat, amelyeket 2030-ig kellene elvégezni.
A program vitájában Hartmann Ferenc frakcióvezető (Híd a Városért) azt kritizálta, hogy a dokumentum nem foglalkozik a népességfogyás mérséklésének lehetőségeivel, illetve nem nevesít olyan feladatokat, mint a nyolcas út elkerülő szakaszának további fejlesztése, a 82-es út Rátótot és Kádártát elkerülő szakaszának megépítése vagy az aranyosvölgyi híd kivitelezése, és ezekre határidőt sem szab. Porga Gyula polgármester ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a város Gazdasági Programjának nem része az állami feladatok taglalása.
Gerstmár Ferenc inkább helyzetleírásnak, mint cselekvési tervnek tartja a programot, és hiányolta belőle azokat a válaszokat, hogyan tudná a város csökkenteni a kitettségét az autóiparral szemben, vagy hogyan tudná helyzetbe hozni a régió termelőit? Ugyanakkor a program erősségének tartja a TOP Plusz pályázati lehetőségben megvalósítani tervezett beruházásokat és a V-Busz tevékenységét is.
Adamecz Zoltán (Együtt Veszprémért) a demográfiai helyzetleírást idézte: „Amíg a 18 év alatti korosztály 16%-al, a 18-40 év közötti korosztály 30%-al csökkent, addig a 65 év feletti korosztály 35%-al növekedett. Ez a tendencia várhatóan tovább fog folytatódni.” Nem látja a dokumentumban a hatást mérséklő intézkedéseket.
Katanics Sándor szerint Gyulafirátót és Kádárta szempontjából elégtelen a Gazdasági Program. A képviselő szerint ezek a városrészek le vannak maradva Veszprém egészéhez képest, egyre romlik az ottani középületek állapota, és túl kevés figyelmet kapnak az ott élők problémái, akik a Veszprémhez tartozás miatt elesnek például a Magyar Falu Program jelentette pályázati lehetőségektől is.
Varga Tamás alpolgármester úgy értékelte a programot, hogy az reális helyzetértékelést ad, és felvázolja, hogyan szeretné a város elérni 2030-as céljait.
Porga Gyula zárszavában az előző öt év Gazdasági Programját sikeresnek értékelte, mint mondta, az elmúlt évek munkája erősödő, gyarapodó várost eredményezett. Megjegyezte: sajnos a demográfiai helyzet, az agglomerációba kiköltözés minden erős várost utolér – a tendencia először Budapesten volt megfigyelhető, de ma ugyanez zajlik Győrben vagy Székesfehérváron is. Veszprém feladata, hogy élhető feltételeket biztosítson. Katanics Sándor kritikájával kapcsolatban a polgármester is egyetértett: a városnak feladata, hogy nagyobb figyelmet fordítson Gyulafirátótra és Kádártára, és Veszprémnek kell pótolnia azokat a kistelepüléseket célzó állami forrásokat, amikhez a városhoz tartozásuk miatt nem férnek hozzá.
A Gazdasági Programot végül 11 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 5 tartózkodással fogadták el.
Ez történt még
- Rendeződni látszik az egykori Bakony Művek területén működő cégek sorsa. Új tulajdonos kezébe kerültek az itt található utak és a vízhálózat, aki nyitott az együttműködésre az önkormányzattal. A Pansol Invest Kft-vel településrendezési szerződést köt a város, amely révén önkormányzati tulajdonba kerülhet az út, illetve állami tulajdonba a vízhálózat, ennek fejében pedig a lakóövezetbe sorolt telkek átminősítésével megnyílhat a lehetőség a cég előtt a tervezett fejlesztéseinek megvalósítására. Az előzményekről itt írtunk.
- Döntöttek a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban benyújtandó pályázatokról. Ezek részleteiről a közelmúltban tartott sajtótájékoztatót a polgármester, tudósításunkat itt olvashatják. A TOP Plusz program európai uniós forrásai révén több mint 13 milliárd forint érkezhet a városba, amiből 2029-ig zajlanak majd fejlesztések.
Forrás: Vehír.hu
Kép: Szalai Csaba