Közgyűlés – Költséget vetettek, kenyeret törtek
A ciklus vége előtt néhány hónappal alakult át az ellenzéki térfél; elfogadták a költségvetést; újabb kedvezményekkel bővült a Veszprém kártya. Összefoglaló a februári közgyűlésről.
Felbomlott az egyik ellenzéki frakció, új nevet vett fel a másik
Megszűnt az MSZP-LMP-Párbeszéd frakció – jelentette be Hartmann Ferenc és Benczik Gabriella. A képviselők jelezték: a jövőben munkájukat a szerzett mandátumnak megfelelő jelölő szervezetek képviseletében folytatják (DK-Jobbik-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd). Gerstmár Ferenc az LMP – Magyarország Zöld Pártja képviselőjeként politizál tovább.
Szintén változás történt a Katanics Sándor vezette képviselőcsoportnál: az eddig Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek néven működő frakció felvette a Híd a Városért nevet.
Napirend előtt
MEZŐGAZDASÁGI ÚT. Hartmann Ferenc (DK – Jobbik – LMP – MSZP – Momentum – Párbeszéd) arról interpellált, miért készült murvás út a Paál László utcával párhuzamosan két évvel ezelőtt? Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a murvás úttal egy a nyolcas út fejlesztése miatt megszűnt mezőgazdasági utat váltottak ki.
TŐKEALAP. Kovács Rajmund (Híd a Városért) interpellációjában arról érdeklődött, segített-e a veszprémi cégeknek az önkormányzat és az MFB Invest által létrehozott városi tőkealap? A polgármester azt felelte, hogy két cég jutott el támogatási fázisba, ezek 120 illetve 683 millió forint befektetéshez férhettek hozzá – az azonban már üzleti titoknak számít, hogy éltek-e a lehetőséggel.
TÖMEGSPORT. Gerstmár Ferenc (LMP) azt kérdezte, hogy várható-e a lakosság által használható sportpályák funkcióbővítése? Porga Gyula kifejtette, hogy az elmúlt években elsősorban a játszóterek fejlesztésére fókuszáltak, azonban a képviselők rendszeresen jelzik körzetükből az igényt a szabadtéri sporteszközök fejlesztésére is, és a városvezetés szívesen támogatja ezeket a törekvéseket.
MACSKÁK. Katanics Sándor frakcióvezető (Híd a Városért) a kóbor kutyákkal és macskákkal kapcsolatban kért szót, főleg utóbbiak károsítják a természetet, és az ivartalanításuk sem megoldott. A polgármester jelezte: néhány városrészben ez valóban problémát okoz, az önkormányzat állatvédelmi civil szervezetekkel működik együtt, de ez részben kulturális kérdés is, amelyben a lakosságnak is felelőssége van.
VÁRFELÚJÍTÁS. Katanics Sándor nehezményezte, hogy a vár felújítási munkálatai miatt korlátozzák a terület látogathatóságát. Porga Gyula rámutatott, hogy a vár nagy része munkaterület, a beruházó felelőssége, hogy ne történjen baleset. A vár és az ott található intézmények hétköznap 17 óra után és hétvégén látogathatók.
Kulturális kedvezményekkel bővül a Veszprém kártya
Március elsejétől, vagyis péntektől válthatják ki a veszprémi lakosok a megújult Veszprém kártyát, amelyhez újabb kedvezményeket rendeltek hozzá. Ennek értelmében az Agóra, a megyei könyvtár, a Laczkó Dezső Múzeum, a Művészetek Háza, a Kabóca Bábszínház és a Petőfi színház is 20%-os kedvezményt biztosít teljes árú jegyeiből a kártyatulajdonosok számára. A kedvezményeket egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
A napirend vitájában több ellenzéki képviselő – Benczik Gabriella (DK – Jobbik – LMP – MSZP – Momentum –Párbeszéd), Hartmann Ferenc, Katanics Sándor, Zakar Csaba (Híd a Városért), Guzslován Gábor (Híd a Városért) és Kovács Rajmund – módosító indítványt nyújtott be azért, hogy a VKSZ Zrt. 10 százalékos kedvezményt biztosítson a következő fűtési szezonban a távhőszolgáltatás árából. Ez 7862 lakást érintene. Porga Gyula jelezte: a díjakat nem az önkormányzat állapítja meg, ráadásul azok már eleve kedvezményes, rezsitámogatott tarifák. Arról nem is beszélve, hogy ez a döntés kirekesztő lenne azokkal szemben, akik nem távhővel fűtenek. Hartmann Ferenc kritikaként fogalmazta meg, hogy az intézményektől kieső bevételt majd az önkormányzatnak kell visszapótolnia, és erre vonatkozóan nem készült gazdasági terv. Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) erre azzal kontrázott, hogy az ellenzéki képviselők felmérték-e a távhőszolgáltató hozzáállását a módosító indítványukhoz?
Halmay Gábor (Fidesz-KDNP) jelezte: ő egyeztetett a kulturális intézmények vezetőivel, akik a számok ismeretében döntöttek a nyújtható kedvezményekről. Gerstmár Ferenc arra volt kíváncsi, mérhető-e az érdeklődés növekedése a kártya iránt azóta, hogy bejelentették az új kedvezményeket? Erre a polgármester válaszolt: a bejelentés óta megduplázódott a kártyatulajdonosok száma, az igazán nagy roham pedig várhatóan március elseje után következik.
Végül a távhőre vonatkozó ellenzéki módosítót 11 nemmel, 5 igennel, 1 tartózkodással elutasították.
Elfogadták a 2024-es költségvetést
Porga Gyula vitaindító felszólalásában kijelentette: az előttünk álló időszak tétje az, hogy mi lesz az Európa Kulturális Fővárosa program öröksége. Mint mondta, a városvezetés hosszútávú stratégiában gondolkodik: a veszprémiek életminőségét szeretnék fokozni, ennek rendelték alá az EKF-programot is.
Az idei költségvetés főösszege 43,5 milliárd forint, melyből 65,5%-ot működésre és 34,4%-ot fejlesztésre fordítanak.
A polgármester rámutatott: régen volt ilyen év, amikor kevés a külső finanszírozás, csak a saját bevételek állnak rendelkezésre, ebből kell a működést biztosítani és a fejlesztéseknek is teret hagyni.
Hartmann Ferenc szerint a városlakókat jobban be kellene vonni a költségvetés elkészítésébe. Kritizálta az olyan régóta húzódó fejlesztéseket, mint a nyolcas út nyugati elkerülő szakaszának bővítése, az új völgyhíd megépítése és a színház felújítása. Úgy látja, hogy az önkormányzat nem segíti az épületek energetikai megújítását, a bérlakások számának növekedését, közben pedig a lakosságszám évről évre csökken. A képviselő kezdeményezte, hogy a városi lap finanszírózásából 5 millió forintot csoportosítsanak át a Veszprém TV-nek a közgyűlés élő közvetítésére, ezt a módosító indítványt azonban 11 igen, 6 nem arányban leszavazták.
Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz-KDNP) úgy látja, hogy stabil és erős lábakon áll a város, biztosítja az életszínvonal növekedésének és a fenntarthatóságnak a feltételeit. Rámutatott: a költségvetés összeállítása nem egy-két hetes folyamat, hanem hosszú távú munka, számos képviselő elvégezte ezt a munkát az elmúlt hónapokban és években, vannak városrészek, ahol a helyben élő polgárok elmondhatják a véleményüket, a képviselők számos egyeztetést végeznek, hogy az igényeket közvetítsék a polgármester felé, és azok beépülhessenek a költségvetésbe. Elmondta, hogy a Petőfi színház esetében a tervkorszerűsítés zajlik, a projektbe beemelték a Színházkert felújítását is. Emellett idén is folytatódnak a belterületi útfelújítások a Szent István utcán és a Veszprémvölgyi utcában, és ezek mellett is több százmillió forint jut út és járdafelújításra.
Pálinkás Roland frakcióvezető (Fidesz-KDNP) szerint a közösség érdemének köszönhetően olyan stabil lábakon áll Veszprém költségvetése, hogy saját forrásból a büdzsé harmadát fejlesztésre lehet fordítani. Megjegyezte: a közbiztonsági keretre az elmúlt évek legnagyobb összegét fordítják, több jut a hajléktalanellátásra is. Mindezek a városlakók szubjektív biztonságérzetét szolgálják.
Gerstmár Ferenc szintén a közösségi tervezés mellett foglalt állást, ami intézményesítetten vonná be a veszprémieket. Minél több forrásról dönthet a lakosság, annál többen részt vesznek a folyamatban a képviselő szerint. A politikus hiányolta a lakóépületek hőszigetelésének támogatását, a nap- és szélenergia széles körű hasznosítását, az újrahasználati központ kialakítását.
Katanics Sándor frakcióvezető felvázolta, hogy jelentősen nőtt a szolidaritási adó mértéke, nőttek a közhatalmi bevételek is, de a kiadások is. Nagy fájdalomnak nevezte, hogy a gépjárműadó a központi költségvetésbe folyik be, a normatív támogatások nem a valós igényeknek megfelelően érkeznek. A frakcióvezető az általa képviselt városrészekről is szólt: Gyulafirátót és Kádárta mostohagyerekek szerinte a város szemében. Úgy látja, hogy rossz állapotban vannak a közlekedési felületek, illetve Rátótot kétszer is veszélyeztette villámárvíz, és nem történt komoly lépés a megoldásra. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ismét egyre hangosabbak a két településrész leválását szorgalmazó hangok, ami azonban sem a két településrésznek, sem a városnak nem lenne előnyös.
Brányi Mária alpolgármester arról beszélt, hogy a dinamikusan fejlődő települések közé sorolják az összehasonlító elemzések a városunkat. A költségvetés ezt a pozíciónkat erősíti, hiszen zömében saját és közhatalmi bevételekre hagyatkozva tudunk stabil városi működést biztosítani, megfelelő mennyiségű és jó arányú beruházást finanszírozni és biztosítani a városi élethez szükséges valamennyi elemet. A költségvetés biztosítja, hogy a veszprémiek ugyanolyan magas életszínvonalon és közösségi értékekben létezzenek, mint tavaly, az EKF évében.
A vitában több képviselő is felszólalt még. Strenner Zoltán (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozta, hogy az ingatlanértékesítések bevételét a város vagyongyarapításra használja. Sótonyi Mónika (Fidesz-KDNP) a költségvetés kultúrát és sportot támogató sorait méltatta. Halmay Gábor arról számolt be, hogy az intézményvezetők elégedettek, az önkormányzat saját forrásból tudja finanszírozni a felmerülő igényeket, ez a közösség erejét jelzi. Csik Richárd (Fidesz-KDNP) arról szólt, hogy a városvezetés eltökélten foglalkozik a mikrokörnyezet fejlesztésével, az egyetem városrészben számos ilyen beruházást hajtottak végre, amiket a lakosok fogalmaztak meg. Kovács Rajmund megjegyezte, hogy a tavalyi évben megspórolt összeg arra is lehetőséget adott volna, hogy az önkormányzat, illetve cégei megszabaduljanak az adósságuktól. Szót emelt a belvárosi épületek megújításának támogatása érdekében az egységesebb városképért.
A vita zárszavában Porga Gyula polgármester megjegyezte: az ellenzék nehéz helyzetben van, hogy kritizálható elemeket találjon ilyen dinamikus fejlődést mutató évek után. Hozzátette: ő maga is lát még ilyeneket, számos soron több támogatást nyújtana, de a mögöttünk hagyott 15 esztendő tervezése a jelenlegi városvezetést igazolja.
„Veszprém évről évre erősödik gazdaságilag (ez az adóbevételekből is látszik), a szolgáltatások magas színvonalúak. A költségvetést takarékosan tervezzük, hogy év végén pozitívan zárhassuk az évet. Óvatosak voltunk, tudatosan építkeztünk, hosszú távon gondolkodtunk.”
Ez történt még
- Az önkormányzat megvásárolja az Aréna és a sportuszoda közötti telkeket, hogy a 8-82 összekötő utat a sportlétesítmények parkolójával és az épülő futballcentrummal összeköthesse. Az ingatlanokért két év alatt összesen 320 millió forintot fizet a város.
- Kiírták a pályázatot a Kiskuti csárda üzemeltetésére. A pályázaton nyertesnek kiválasztandó vállalkozás tíz éven át, havi 460 ezer forintos bérleti díjért működtetheti a vendéglátó egységet.
- Munkacsoportot hoztak létre a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció felülvizsgálatára, illetve az Ifjúsági Stratégia nyomon követésére és felülvizsgálatára.
Forrás: Vehír.hu
Kép: Szalai Csaba