Nyolcvan éve hurcolták el a veszprémi zsidóságot
Nyolcvan éve ürítették ki a veszprémi gettókat és hurcolták el a zsidó származású ártatlan embereket a haláltáborokba, ahonnan csak töredékük érkezett haza. A XX. század legtragikusabb eseményére vasárnap délelőtt emlékeztek Veszprémben is.
A mai Brusznyai Árpád utca mellett, a bankfiókkal szemben található az egykori „zsidó udvar” bejáratának díszes kapuja, ez ma emlékműként szolgál, felidézve, hogy a kockaépület egykor, az átalakítása előtt még a polgárosodó veszprémi zsidóság szellemi és vallási központja volt. Itt egészen a 30-as évekig, az első zsidótörvényekig aktívan formálták, gyarapították ők is Veszprém kulturális életét, majd jött a gettók korszaka, 1944. június 19-én pedig azokat kiürítve ezer zsidót hurcoltak el Auschwitzba, ahonnan alig néhány százan jöttek haza.
Ennél az emlékműnél tartotta a helyi hitközösség megemlékezését vasárnap délelőtt, ahol felszólalt a város képviseletében Brányi Mária alpolgármester is.
Ő felidézte az 1944-es eseményeket, valamint egy idős zsidó asszony, Kató néni történetét, akit gyerekként vittek el a haláltáborba, amit csodával határos módon túlélt, majd visszailleszkedett a társadalomba. Csupán a kezére tetovált számsor jelezte egy idő után, hogy valaha megjárta a földi poklot. Amikor kérdezték a tetoválásáról, nem válaszolt, csak annyit mondott, hogy „régen volt.”
Brányi Mária aláhúzta, hogy a mai kor emberének viszont beszélni kell a szörnyűségekről, emlékezni és emlékeztetni rá az utókort is, hogy soha többé ne történhessen meg hasonló sem.
Az ünnepségen számos megemlékező között a Hit Gyülekezetének tagjai is részt vettek, közülük négy fiatal zenés előadásával emelte az esemény rangját.
Brányi Mária után dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközösségek elnöke mondott megemlékező beszédet.
Ő szintén felidézte a történelmi eseményeket, hozzátéve, hogy a zsidók meghurcolása a lakosság nagy részének közönye és kisebb csoportjának támogatása mellett zajlott le.
„A Holokauszt tragédiája az volt, hogy az emberéletre alapozott jövőt vesztettük el.” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egyetlen ma élő magyar ember sem felelős elődeik tetteiért, ugyanakkor a bűnök felismerése és a gondolkodásmód, hogy ilyen többet ne történjen meg, az a ma élők felelőssége.
Megemlítette, hogy az antiszemitizmus manapság ismét erőre kelt, főleg a nyugati országokban, ezzel szemben Magyarországon továbbra is békében élhetnek és gyakorolhatják a hitüket a zsidók. Viszont most kell megmutatni, hogy a „soha többé” kijelentést valóban komolyan gondolta mindenki korábban, és fel kell lépni a zsidóellenes hangokkal szemben.
Ezután a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet és elhelyezték az emlékezés köveit is.
Forrás: Vehír.hu
Kép: Vámosi Patrik