„Ember a rács mögött” – kulisszatitkok a várbörtönből
Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.
Az új kiállítás az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik legnagyobb volumenű beruházása, amely szorosan kapcsolódik a Jókai utca 8-as szám alatt található Ruttner-ház és a vár felújításához is.
A börtönben található régebbi kiállításhoz képest egy meglepően új és sokkal szélesebb perspektívából szeretnék bemutatni a fegyintézetek világát. A tárlatot Can Togay, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa művészeti és kreatív főtanácsadója és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársainak elképzelései alapján állították össze, úgy, hogy több történelmi szál szorosan kapcsolódva alkotja meg a börtönök történetének egészét.
,,Ez nem csak egy szürke vagy fekete kiállítás, ahogy nevezik általában azokat a kiállításokat, amelyek a börtönöket borzongató helyként jelenítik meg, hanem az igazságszolgáltatást egy sokkal tágabb spektrumban is bemutatja, egy adott történelmi kontextuson belül” – mondta el Can Togay a koncepcióról a hivatalos megnyitó előtti sajtóbejáráson.
Továbbá azt is megtudhattuk tőle, hogy az ,,Ember a rács mögött” annak a komplex stratégiának a része, melynek célja, hogy Veszprém turisztikai vonzerejét növeljék.
Erről beszélt Porga Gyula polgármester is, aki az ActiCity, illetve a Zöld Város projektek mellett legalább annyira fontosnak tartja, hogy létrejöhetett a most nyíló kiállítás is az EKF keretein belül. 2000-ig működő börtön volt a veszprémi várbörtön, amelyben most, más, országos börtönkiállításokhoz nem hasonlítható modern és interaktív tárlatot nyitnak meg, amely az idelátogatók és a helyiek számára is rengeteg érdekes információt tartalmaz Veszprémről és a város ikonikus alakjairól.
Az attrakcióról Can Togay és Márkusné Vörös Hajnalka, programfejlesztési főtanácsadó és főlevéltáros mesélt részletesebben, melynek egyik különlegessége már az elején megmutatkozik, hiszen a Ruttner-házból, egy üvegfalú liften keresztül juthatunk el a kiállításhoz. A börtön jobb és bal szárnya is teljesen különböző képet fest le számunkra, hiszen balra indulva az 1789. év előtti állapotokat ismerhetjük meg, mely a testi büntetést helyezi középpontba. A másik irányba haladva azonban a börtönben eltöltött idő okozta lelki nehézségekre mutatnak rá. Amíg végighaladunk a folyosón, különböző, a börtön életét bemutató hangokat hallhatunk, az interaktív elemeknek köszönhetően pedig mi magunk is részeseivé válunk a kiállításnak.
A zárkák külön-külön mutatnak be olyan témákat, amik lényeges és absztrakt kérdéseket vetnek fel, mint például, hogy mennyire relatív a bűn megítélése, és vajon mi lesz a sorsa annak, aki kikerül a börtönből, vajon képes lesz-e visszailleszkedni a társadalomba.
,,Célunk, hogy gondolatokat ébresszünk, véleménycserére és párbeszédre ösztönözzük a látogatókat, éppen ezért nem szerettünk volna a kiállítással állást foglalni és nem is egy konkrét nézőpontból mutatjuk be a korabeli bűnelkövetőket és a büntetővégrehajtást” – emelte ki Márkusné Vörös Hajnalka a tárlatvezetés során.
Minden információt angol és magyar nyelven is feltüntetnek, összesen pedig 70 fő tekintheti meg egyszerre a kiállítást. A látványos időutazásba április 2-től lehet – és mindenképpen érdemes is, hiszen az elmúlt évek egyik legizgalmasabb történelmi tárlatát láthatjuk – becsatlakozni.
„Egy társadalmat nem az alapján kell megítélni, hogy hogyan kezeli a kiemelkedő polgárait, hanem az alapján, hogy hogyan bánik a bűnözőivel.” (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij)
Forrás: Vehír.hu
Kép: Szalai Csaba