Klímaadaptív gyepgazdálkodás

Mi az a klímaadaptáció?
A klímaadaptáció (klímaalkalmazkodás) az a folyamat, amelynek során az egyének, közösségek és országok alkalmazkodnak a klímaválság hatására már bekövetkezett vagy várható változásokhoz.

Miért nem kaszáljátok a füvet? Nincs rá pénz?
Pénz van rá. Sőt, ez az újfajta kezelés nem is feltétlenül olcsóbb.

Hogyhogy?
Például azért, mert egyes területeken, ahol korábban mulcsozó traktorral vágtuk le a gyepet, most kézi szerszámmal kell. Vagy azért, mert amikor majd mégis lekaszáljuk, több nyesedéket kell kezelni, elszállítani, ami többletmunkát jelent majd.

Akkor, ha nem is olcsóbb, akkor mégis miért van rá szükség?
Ha röviden akarok válaszolni: azért, mert ha most lekaszáljuk, hamar kiszárad.

A hosszabb válasz: az elmúlt években több aszályos nyár is volt. Emiatt a talajvíz jelentősen lecsökkent (országosan is, nem csak nálunk). 2025 júniusában például nem hullott érdemi csapadék Veszprémben, ami miatt a zöldfelületi gyepek nagy része már a hónap közepére kiszáradt. Az úgynevezett klímaadaptív gyepgazdálkodással ezt az időt lehet kitolni.

Azzal, hogy meghagyunk minden gazt és gyomot?
A “gaz” és “gyom” nem botanikai kifejezések. Azért tesszük ezt a bélyeget bizonyos növényekre, mert általában nem feltétlenül szépek vagy nincs gazdasági hasznuk. De az ökoszisztémában ezeknek is helye és feladata van. Minden növény számít – ez az egyik jelmondatunk is.

Na de a városban? Itt inkább rendezettségnek kellene lennie, nem?
Ez is rend, ez a természet rendje. De értem, mire gondolsz.

Hosszú évtizedeken keresztül nem volt abból probléma, hogy havonta pár centisre lenyírtuk a füvet, mert volt elég csapadék, újranőtt és nem száradt ki. Azonban az utóbbi évtizedekben a csapadék eloszlása megváltozott: sokáig nincs eső, majd hirtelen rengeteg víz zúdul le. Emellett több éven keresztül kevesebb csapadék érkezett, mint a sokévi átlag. Mindehhez alkalmazkodnunk kell. A magasabban meghagyott gyep a nedvességből is többet tart vissza, élőhelyet biztosít beporzóknak, és a mikroklímát is kedvezően befolyásolhatja. Úgy mondjuk, hogy bizonyos ökológiai szolgáltatásokat tud biztosítani a városlakók számára.

Mindezt azzal, hogy nem gondozzuk a parkokat?
Gondozzuk, csak máshogy! Eddig a legtöbb helyen 21 naponként kaszáltunk. Most az időjáráshoz és a csapadékhoz alkalmazkodva fogjuk levágni a füvet. Lehet, hogy csak összesen kétszer egész évben.

Addig meg nőhet bármi?
A talaj általában mindenütt nagyon jó magbank. Ez azt jelenti, hogy akár nagyon változatos növényvilág is előbújhat – ha adunk neki lehetőséget. Lesznek helyszínek, ahol májusban várhatóan egyfajta “városi rét” fog kialakulni, és ideális esetben júliusban egy másodvirágzás is történhet.

Mindenhol?
Sajnos nem. De azt nem tudjuk előre, hol mi fog kibújni.

Akkor a parlagfüvet is meghagyjátok?
Nem! A parlagfű és az invazív (nem őshonos, agresszívan terjedő és gyorsan szaporodó) növények kaszálását jogszabály írja elő. Ezt ezentúl is el fogjuk végezni. Egyébként a parlagfű pollenje jellemzően nyár végétől okoz problémákat, akkorra viszont szinte biztos, hogy megtörténik a második kaszálás.

De a pollen mennyiség általánosságban nőni fog? Allergiás vagyok, úgyhogy ez fontos kérdés számomra!
A legtöbb színes, látványos vadvirág (pl. pipacs, herefélék, százszorszép) rovarporozta növény, ezért a pollenje nem kerül nagy mennyiségben a levegőbe. Ezek nem jelentős allergénforrások, még ha sok is van belőlük. A fűpollen egyébként elsősorban kaszálás előtt és közben szóródik. A ritkább kaszálás nem növeli jelentősen a pollenterhelést, sőt, bizonyos esetekben csökkentheti is a ritkább bolygatás miatt.

Amennyiben egy területen nagy mennyiségben jelenne meg valóban allergén növény, azt kezelni fogjuk. Fontos megjegyezni, hogy az allergiás tünetek kialakulásában a levegő szennyezettségének is jelentős szerepe van.

És mi van a kullancsokkal? Nem lesz több kullancs a magas fű miatt?
A kullancsok jelenléte nem elsősorban a fű magasságától függ, hanem például a párás, árnyékos mikroklímától, a vadállatok jelenlététől. A klímaadaptív gyepkezelés esetében a területek nem homogén, zárt magas fűből állnak, hanem mozaikosak, napos, szárazabb foltok is jelen vannak, ami csökkenti a kullancsok túlélését. A kullancsok városi jelenléte egyébként jelenleg is adott, függetlenül a kaszálási gyakorlattól! Az ismert „önvédelmi tanácsok” betartása továbbra is fontos, ha zöldterületen tartózkodunk: zárt cipő, séta utáni ellenőrzés, kullancsriasztó használata.

Szúnyogból több lesz?
Nem. A szúnyogok elsősorban álló vízhez kötődnek, nem a gyepmagassághoz. A zöldfelületek biodiverzitásának növelése még segíti is a szúnyogok természetes ellenségeinek terjedését (pl. rovarok, madarak).

Ezt az egészet amúgy ti találtátok ki?
Nem. Tudományos és szakmai ajánlások már régóta léteznek a tekintetben, hogy a megszokott esztétikai élmény mellett használjuk ki a növényzet klímaadaptációs funkcióit is a városokban. Külföldön sok városban már bevett gyakorlat, de hazánkban is tudunk erre példát.

Budapest? Méhlegelők?
Lényegében igen.

Akkor ez ugyanaz, mint a Vadvirágos Veszprém?
Igen, egészen hasonló. Fontos különbség, hogy most jóval nagyobb területet fog érinteni, mint a Vadvirágos Veszprém tíz évvel ezelőtt elkezdett programja.

Mekkorát? Az egész várost?
A VKSZ Zrt. által karbantartott területnek kevesebb mint 10%-át. A terv szerint összesen kb. 15 hektárt.

Csak ennyit? De akkor mit fog ez érni a vízvisszatartás és a biodiverzitás növelése szempontjából?
Gondolj arra, mit jelentene, ha a fizetésed 10%-kal növekedne! Bár nagyságrendi előrelépést nem jelent, azért ez nem kevés, és örülnél neki. Fontos, hogy mivel ez újdonságnak számít, ezért szükséges a fokozatos bevezetés. Egyfajta kísérlet, amit végzünk. Nem mellesleg azért, hogy a veszprémiekben tudatosuljon ez a kezelési mód. Ez a területméret éppen megfelelő ebből a szempontból.

Akkor ez azt jelenti, hogy kb. 10%-nyi területen nem lesz levágva a gyep és ennyi?
Még ezt is pontosítom. A burkolt felületek (utak, járdák) mellett minden esetben igyekszünk egy keskeny szegélyt vágni. Ennek biztonsági okai vannak, például így nem fog a magas gyepből váratlanul kiugrani egy pocok a kerékpáros elé. Ahol szükségesnek gondoljuk, táblával is jelezzük a gyepkezelés módját. Valamint lehetőség szerint a későbbiekben rovarhotelt is kihelyezünk vagy az esetleg kivágott fákat holtfaként meghagyjuk, ezzel is jelezve, hogy itt tudatos ökológiai gyepkezelés folyik.

Ezt akár otthon a kertemben is megcsinálhatom így?
Mi az hogy! Sőt! Ha van rá lehetőséged, mindenképp!

Sajnos egyre inkább terjed az a szokás, hogy az udvart, kertet leburkolják vagy műfűvel borítják. Ennél kevés nagyobb bajt okozhatunk a városi környezetnek.

Az én kertem és az én udvarom. Azt csinálok ott, amit akarok, nem?
Nem egészen. Egyrészt, előírás van minden egyes ingatlan esetén arra vonatkozóan, hogy mekkora területet kell zölden meghagyni, és ez nem csak a színére vonatkozik… Másrészt, gondolj bele: a te kerted is a város egészének része! Ott is végbemennek olyan folyamatok, amelyek az ökoszisztéma fenntartásához szükségesek: csapadék elszivárgása, növényzet megléte, beporzók, madarak, más állatfajok jelenléte. Ha mindezt kiirtjuk, előbb-utóbb semmilyen élővilág nem lesz a városokban. Ha viszont teret adunk neki és növeljük, például az otthoni vadvirágos gyeppel, akkor hozzásegítjük a várost, hogy megmaradjon olyannak, amilyennek szeretjük. Ha teheted, legalább egy kisebb területet hagyj meg a természetnek!