Ugrás a fő tartalomhoz

Élhető város fejlődési lehetőségekkel

Közéleti hírek - 2025.01.02.

A veszprémi gazdaság évek óta jól teljesít

Az EKF-év élhetőségben is magasabb polcra helyezte a várost, és ez áttételesen segíti a vállalkozásokat is. Beszélgetés Porga Gyula veszprémi polgármesterrel a város gazdasági helyzetéről és kilátásairól.

– 2024 a veszprémiek éve lesz – ezt mondta polgármester úr, amikor az ActiCityben bemutatta Veszprém 2024-es költségvetésének sarokpontjait. Beigazolódtak eddig az előzetes számítások?

Veszprém gazdasága jó irányba halad

— Igen, jó híreim vannak: Veszprém időarányos költségvetési tervei teljesültek, sőt, jobban is állunk a tervezettnél. Hagyományosan nagyon szigorú éves tervekkel indulunk neki az új éveknek, és ha lehet, akkor év közben áttervezünk. Tesszük ezt azért is, mert az elmúlt évek a Coviddal, a gazdasági válságokkal, a háborús környezettel mind-mind azt bizonyították, hogy az óvatos tervezés kifizetődik. A város bevételeit mindig nagyon reálisan tervezzük meg, és a kiadásokat konzervatívan ezekhez a számokhoz igazítjuk. Azután, ha év közben azt látjuk, hogy jól alakul a gazdasági teljesítmény a városban, és az adóbevételeink és egyéb bevételeink megengedik, nos, csak akkor nyitjuk ki a város pénztárcáját. Ez ebben az időben is így volt, így jó híreim vannak: a veszprémi gazdaság évek óta nagyon jól teljesít. A Covid után is nagyon gyorsan visszatért a gazdasági élet a normális kerékvágásba. Sajnos az országos tendenciáknak megfelelően a fogyasztás csökkenése nálunk is negatívan érinti a kis- és közepes vállalkozásokat. Elsősorban a vendéglátásban és a kereskedelemben csökkent a forgalom, de a város kulturális, művészeti intézményei is csökkenő látogatószámokról és így alacsonyabb bevételről számoltak be. A termelőüzemeknél azonban nem volt visszaesés, így összességében a terveknél áll a költségvetésünk. Ennek megfelelően előre hozhattunk egy-két későbbre tervezett beruházást, így például elindulhatott a Kiskőrösi utca sokak által várt rekonstrukciója.

– Az EKF gazdaságélénkítő ereje vitathatatlan volt. A „csuda év” után jöhet az Európa sportvárosa és az Európa zöldvárosa verseny. Mindezek mennyire mozgathatják meg Veszprém motorját, a gazdaságot?

– Az Európa kulturális fővárosa év döntően a gazdaság idegenforgalmi szegmensét erősítette: többször bemutattuk, hogy a felkészülési évben és 2023-ban is nagyon sok látogatót vonzottunk. Ezt mutatja a vendégéjszakák számának emelkedése és a többségé­ben sikeresen elindult vendéglátóhelyek is. De az EKF-év élhetőségben is magasabb polcra helyezte a várost, és ez áttételesen segíti a vállalkozásokat, amikor új munkaerőt kell keresni. Veszprémben egy olyan légkör, olyan ökoszisztéma van, amibe szívesen érkeznek a városon kívülről a munkavállalók, tehát a vállalkozások könnyebben találnak új munkatársakat, mint más városokban. Ez az élhetőségi faktor, kívülről is látható, hogy más polcra kerültünk, más, jobb az élet minősége. A 2026-os Európa Sportrégiója címre is azért pályázunk, hogy a szubjektív, mégis nagyon fontos életminőség-faktort tovább erősíthessük, hogy még jobb legyen veszpréminek lenni. Nem az élsport lesz a pályázatunk fókuszában, hanem Veszprémnek ezt az élhető város arcélét szeretnénk erősíteni. Hogy a mozgás öröme minél több embert megfogjon, a közösségek erősödjenek a közösségi sport által. Lehet, hogy sokakat meglep, de a város jóléte igenis gazdaságfejlesztő erő. Ha egy jó minőségű várost építünk, jók a közszolgáltatások, akkor könnyebb munkaerőt találni és a magasan képzett munkaerőnek is sok szempontból jó életkörülményeket tud a város biztosítani. Veszprém egyébként hagyományosan jól szerepel a különböző szempontok szerint összeállított hazai élhetőségi listákon. Leginkább csak Győrrel versengünk, és sokszor őket is megelőzve a főváros után következünk. 

– A gazdaság jó működéséhez több tényező is hozzájárulhat. Így az infra­struktúra fejlesztése, az oktatás, az innováció, a vállalkozásbarát környezet csakúgy, mint a turizmus fejlesztése. Mit gondol, polgármester úr, miben van lemaradása Veszprémnek?

– Ha a stratégiai célokat nézzük, akkor minden területen van tennivalónk – ezzel őszintén szembe kell néznünk. Az infrastruktúra-fejlesztésben vannak előttünk nagyon komoly feladatok, az úthálózat és az alap-infrastruktúra megerősítése, a közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, de a szociális szféra és az egészségügy is fontos, hogy fejlődjön. Vannak olyan szolgáltatások, amelyek nem feltétlenül elérhetőek a városban. A turizmus területén is vannak kihasználandó tartalékaink: a vendégéjszakaszámot jó lenne tovább javítani. Gyakran nem itt alszanak a vendégek, hanem csak egynapos sétára, látogatásra jönnek Veszprémbe. Az élet minden területén vannak feladataink, hogy a célunkat, hogy Veszprém 2030-ra minél feljebb kerüljön az azonos méretű városok európai élhetőségi toplistáján, elérjük.

– Kína erőteljes térfoglalása az európai autóiparban a német gazdaságra is hatással van. Ön szerint ennek a veszprémi német központú cégekre milyen következménye lehet?

– Folyamatosan kapcsolatban vagyunk ezekkel a nagy munkaadókkal, és vegyes a tőlük érkező visszajelzés. Van, amelyik lemondja a bérelt munkaerőt, van viszont olyan is, amelyik fejleszt: bezárnak Németországban üzemeket, és hozzánk telepítik át a kapacitásokat. A lényeg azonban, hogy a város adóbevételein a kínai térfoglalás egyelőre nem látszik, idén még nőttek is a külföldi nagyvállalkozások által fizetett adó­bevételeink. 2025-re viszont enyhén csökkenő adóbevételeket tervezünk.

– A pandémia előtt, 2019-ben a helyi munkaerőhiányon enyhített a Pápai úti munkásszálló. Van most igény hasonló létesítményre?

– A város nem tervez további munkás­szállás-fejlesztést, de arról van információnk, hogy magánbefektetők gondolkoznak további szálláshelybővítéseken.

– Mivel tudják a városban tartani a fiatal diplomásokat és szakmunká­sokat?

– 2023-ban fogadtuk el a város új ifjúsági koncepcióját, hogy legyen egy átgondolt stratégiánk a fiatalok megtartására, a megerősítésre. Az egyetemistáknak évek óta ösztöndíjprogramot írunk ki, az Otthon Veszprémben programban a 35 éven aluliak pályázhatnak támogatásra; újra van újszülött-támogatási keretünk, és vannak apróságnak látszó, de szerintem fontos kezdeményezések is, mint például a gyerekek úszás- és korcsolyaoktatásának támogatása. Ezek együtt mind-mind azt segítik, hogy jó és érdemes legyen Veszprémben élni a képzett fiataloknak.

Forrás: Napló
Kép: Nagy Lajos /archív/