Európai hírű veszprémi zöldmegoldások
A klímaváltozásra, a biodiverzitásra és az esztétikára is figyelni kell, amikor a városi zöldfelületekhez hozzányúlnak a VKSZ Zrt. kertészei, de mindezek mellett a kísérletezésről sem tettek le azon a 200 hektáron, amiért Veszprémben felel a közüzemi szolgáltató. Ezekre a megoldásokra pedig külföldről is kíváncsiak, csütörtökön összesen hat európai országból érkeztek szakemberek, hogy megismerjék a veszprémi megoldásokat.
A Veszprém látta vendégül a Hollandiából, Írországból, Bulgáriából, Spanyolországból, Portugáliából és Olaszországból érkezett delegációkat csütörtökön Veszprémben, akik az EU-s URBACT program keretében látogattak Magyarországra.
Az URBACT program célja, hogy elősegítse az együttműködést és az információcserét városok között olyan területeken, mint például a városi mobilitás, a fenntartható városfejlesztés, a lakhatás és az integráció. A program keretében a szakemberek együtt dolgoznak, megosztják tapasztalataikat és legjobb gyakorlataikat, valamint közösen kidolgozzák a városi kihívásokra adható megoldásokat. Az URBACT program tehát egyfajta fórumot biztosít a városoknak és az érdekelteknek, hogy közösen dolgozzanak az Európai Unió városi fejlődésének elősegítésén és a városi életminőség javításán.
A veszprémi találkozó nem csak a workshopon nem nélkülözte az interaktivitást, de a delegációk tagjai testközelből is kipróbálhatták a legújabb helyi innovációkat. Például együtt V-Bike-kal mentek el a Jutasi-lakótelep közepére, hogy ott megismerjék a „vadvirágos Veszprém” vagy éppen a „holt fa” projektet.
Ezekről Temesvári Balázs, a VKSZ Zrt. vezérigazgatója beszélt a vendégeknek, akik között egyébként helyi önkormányzatokból, városüzemetetési és projektmenedzseri cégekből is voltak szakemberek.
A vadvirágos Veszprém projektet a VKSZ Zrt. a Szent István Egyetem szakembereivel együtt indították, német és svájci minta alapján. Az első években csak kis területen kutatták a kezeletlen városi gyepet, pontosabban annak élővilágát, majd annak bíztató tapasztalatai alapján terjesztették ki a vizsgálatot nagyobb, lakótelepi parkokra. A kutatás, valamint ennek kapcsán a módosított kezelési gyakorlat rövid időn belül ott is kedvező eredményeket hozott, melynek hatására mára élettel teli, a városi klímához jobban alkalmazkodó és nem utolsó sorban szemet gyönyörködtető városi zöldfelületek jöttek létre, karnyújtásnyi távolságba hozva a természetet sok ezer veszprémi ember számára.
A projekt aztán olyan sikeres lett – köszönhetően az intenzív kommunikációjának is –, hogy más városrészek lakói is kérték, náluk is legyenek ilyen területek.
A holt fa program már ennek egy folytatása, ami idén indult, lényege pedig, hogy néhány kivágott, beteg fát nem szállítanak el, hanem a helyszínen hagyják, hogy aztán az különböző madaraknak, rovaroknak és gombáknak legyen az élőhelye. Sőt, a nedvességmegtartó képessége miatt még az extrém hőséget is képes tompítani. A Damjanich utcában egy ilyen kivágott mamutfenyő már ott van, amit szintén megnéztek a delegációval.
Temesvári Balázs közben beszélt arról is, hogy összesen 200 hektár zöldfelületért felel a VKSZ Zrt. Veszprémben, viszont a klímaváltozás miatt az utóbbi időben át kellett dolgozni a zöldítési stratégiájukat. Az egynyári növények helyett már évelőket ültetnek, amelyek jobban bírják a klímát, önfenntartóak, de közben nem tájidegenek és esztétikailag is megfelelőek.
A vendégek az egész napos programok során a VKSZ Zrt. projektjei mellett megismerték az olyan zöldberuházásokat is Veszprémből, mint a Séd-völgyi rehabilitáció, vagy legújabban a Zöld város projekt, ami az egyetem és az Erzsébet-liget között jött létre.
Sőt, civil részről dr. Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke beszélt az általuk életre hívott mélymulcsos gazdálkodásról is, aminek mintaprojektje a város déli részén lévő közösségi kerteknél valósult meg. Ezt az eljárást még dr. Gyulai Iván, ökológus dolgozta ki, lényege pedig, hogy ősszel a termőtalajt egy hatvan centiméter vastag takaróréteggel fedik le, ami főleg tápanyagban gazdag komposztból és szalmából áll. A takaróréteg megvédi a földet a fagyoktól és az extrém melegtől is, miközben kiváló minőségű termőföld jön létre alatta. Az ebben a földben termesztett zöldségek pedig amellett, hogy frissek és ízletesek, sokkal egészségesebbek is.
Szalay Tímea ugyanakkor kitért arra is, hogy elsőre sokaknak furcsa lehet ez az eljárás, őket is több támadás érte emiatt, mindenesetre az eredmények a mélymulcsos gazdálkodást igazolják, ezért szívesen javasolják más európai városoknak is a kipróbálását.
Forrás: Vehír.hu
Kép: Szalai Csaba