Urbanisztikai helyett ökológiai városfejlesztést!
Csak azok a városok lesznek fenntarthatóak, ahol urbanisztikai helyett ökológiai városfejlesztésekben gondolkodnak – ez a lényegre törő mondat kedden délelőtt hangzott el Veszprémben a BiodiverCity városi fenntarthatósági projekt zárókonferenciáján, ahol a döntéshozók ilyen jellegű elképzelései mellett a Veszprémben élő rovar- és madárfajok helyzetéről, sőt szokásairól is szó volt.
Az elmúlt időszakban számos alkalommal találkoztak hazai és nemzetközi szakértők Veszprémben, hogy BiodiverCity projekt keretében együtt lépjenek egyről a kettőre a városi biodiverzitás megőrzése, sőt növelése érdekében. Közben pedig konkrét fejlesztések megvalósításán is dolgoztak, amelyek közül kettő úttörő módon már el is indult Veszprémben.
Kedden a Pannon Egyetemen tartott zárókonferencián ezeket is bemutatták a szakemberek, mintegy esszenciája az elmúlt időszaknak.
A konferencia megnyitóján Kovács Áron, önkormányzati képviselő, fenntarthatósági tanácsnok úgy fogalmazott, „meggyőződésem, hogy a jövőben csak azok a települések lehetnek élhetők, amelyek a környezeti fenntarthatóságot a lehető legkomolyabban veszik. A városok üzemeltetésében és fejlesztésében kiemelt szerepet kell kapnia a természetalapú megoldásoknak, a valóban fenntartható eszközöknek és módszereknek. A hagyományos urbanisztikai szemléletmódot fel kell váltania ökológiai szemléletű várostervezésnek.”
Hozzátette, a BiodiverCity keretében Veszprémben megvalósult a városi méhészkedés, és múlt pénteken elkészült az első közterületi esőkert is, aminek beépítését a munkacsoport tagjai önkéntesen vállalták.
Hogy az ilyen gondolkodásnak és főleg a konkrét projekteknek miért is van fontos szerepe, arról dr. Domokos Endre, a Pannon Egyetem docense beszélt, aki felhívta a figyelmet arra, az hogy mennyire ellenálló valami, nagyban függ a környezetének változatosságáról. Ez ugyanúgy igaz az emberre, mint a városi környezetre is. A biodiverzitás pedig erről szól, hogy megóvják és gyarapítsák a különböző fajok jelenlétét a városban.
Nyitóelőadásában dr. Liker András viselkedésökológus a városi biodiverzitás értékeiről és megőrzésének lehetőségeiről beszélt. Elmondta, a társadalomban egyre inkább növekszik az igény a természetes területek növelésére, ugyanakkor példákat is mutatott olyan problémákra és konfliktusokra, amit az urbanizálódott állatok jelenléte okoz.
Dr. Liker András csapatával az elmúlt években tudományos alapossággal mérték fel a veszprémi mintaterületek változását, a mostani előadásában ezeket az eredményeket összegezte.
Ezekből kiderült, hogy a tápláléklánc szempontjából a városi rovaroknak is kitüntetett szerepe van, hiszen a különböző madárféléknek szolgálnak élelem gyanánt, mellette pedig a beporzásban is szerepet vállalnak. Ellenpéldaként egy kínai gyümölcsöst hozott, ahol a virágok beporzását már az emberek kézi eszközökkel végzik, mivel eltűntek a rovarfajok a környékről.
Veszprémben az ilyen tendenciákat próbálják megállítani és közben folyamatosan vizsgálják az állatok szokásait. A széncinege odúkat kamerákkal figyelik, valamint néhány madárra jeladókat szereltek, hogy nyomon tudják követni, mely területeket részesítenek előnyben, ha táplálékszerzés céljából repülnek ki.
Ezekből a kutatási eredményekből kiderült, hogy főleg a nagy lombú, őshonos fákat keresik a madarak, ahol több hernyót találnak. A városgazdálkodásban ezt a bioritmust segítve már most vannak olyan kezdeményezések, amelyek például az avarréteg megóvását célozzák, illetve a holt fák megtartását, amely jó élőhelynek bizonyul egyes fajok számára, de ide sorolható a vadvirágos kertek kialakítása is a város több pontján.
A konferencia egy városi sétával zárult, ahol a résztvevők megtekinthették azokat a megoldásokat, amelyekről a szakmai előadások során szó volt.
Forrás: Vehír.hu
Kép: Vámosi Patrik